Izrael válaszlépéseket tervez, Irán fenyegetőzik

Izrael háborús kabinetje döntött: válaszolniuk kell az iráni támadásra, de a válaszcsapás nem éri el közvetlenül Irán területét. A Kudsz-erők tagjai azonban veszélyben lehetnek, mivel Izrael a múltban már célba vette őket. Irán ugyanakkor súlyos megtorlással fenyeget, de jelek szerint nem kíván háborúba bonyolódni Izraellel.

Izrael háborús kabinetje rendkívüli ülést tartott, ahol a fő téma az volt, hogyan reagáljanak a vasárnapi iráni támadásra. A döntéshozók egyetértettek abban, hogy válaszolniuk kell, de a megtorlás módja és időzítése még kérdéses. Izraeli és amerikai sajtóhírek szerint a kormány egy mérsékelt választ választott, amely nem vezet közvetlen háborúhoz Iránnal. A válaszcsapás várhatóan külföldön tevékenykedő, Iránhoz köthető célpontok ellen irányul majd, és a szombat éjjeli iráni offenzíva után a világ gyomra összeszorult, de a III. világháború korántsem robbant ki, és a közeljövőben nem is várható.

A válaszcsapás pontos ideje és célpontjai egyelőre ismeretlenek, de várhatóan több ország területét érintő, összehangolt támadások lesznek. Lehetséges célpontok között szerepelhetnek a Kudsz-erők raktárai és műveleti központjai Szíriában és Irakban, a szíriai hadsereg létesítményei, az Iraki Iszlám Ellenállás bázisai, a Hezbollah fegyverraktárai és a Gázai-övezetben található Rafah. Izrael valószínűleg nem közvetlenül Irán területén fog ellencsapást mérni, hanem azokat a szervezeteket és országokat célozza meg, amelyek segítették az Izrael elleni támadást.

Izrael már gazdasági fronton is lépett, a külügyminiszter bejelentette, hogy több országnál kezdeményezik az iráni forradalmi gárda terrorszervezetté nyilvánítását és a perzsa állam rakétaprogramjának szankcionálását. Ron Prosor, Izrael berlini nagykövete egy nyilatkozatában kijelentette, hogy Izrael súlyos csapásokra készül, és a válasz a mollák és ajatollahok katonai létesítményei ellen irányul majd, polgári célpontokat azonban nem támadnak.

Irán részéről fenyegetőzések hangzottak el, miszerint ha Izrael ellentámadást indít, akkor a vasárnapi támadásnál sokkal erőteljesebb csapás várható a zsidó állam ellen. Az iráni vezetés valószínűleg elrettentő céllal kommunikál, és nem kíván háborúba keveredni Izraellel. A "Fülke" podcastban megjegyezték, hogy senkinek sem érdeke egy izraeli-iráni háború. Prosor sürgette a zsidó állam szövetségeseit, hogy fogadjanak el minél súlyosabb szankciókat Irán ellen.

Az izraeli hatóságok felvételeket tettek közzé, amelyek azt mutatják, hogy előkerült az egyik szombat éjjeli kilőtt ballisztikus rakéta a Holt-tengerből. A rakéta összesen 450 kilogrammos volt. A támadás során több mint háromszáz drónt és különböző rakétákat indítottak Izrael ellen, amelyek többségét még azelőtt megsemmisítették, hogy a zsidó állam légterét elérték volna. Néhány azonban elérte Izraelt, és bár a robbanások nem okoztak számottevő kárt, az ország déli részén található Nevatim légibázison megrongálódott egy C-130-as Hercules típusú katonai szállítógép.

Összességében úgy tűnik, hogy a közel-keleti helyzet visszatér a megszokott mederbe, ahol a közvetlen háború helyett a titkos katonai műveletek és a proxyháborúk dominálnak. Sok múlik majd azon, hogy Irán hogyan reagál az izraeli megtorlásra, amely szinte biztosan meg fog történni. A kiterjedt háborútól egyelőre semmi ok az aggodalomra, bár az eszkaláció veszélye fennáll, ha Izrael valóban iráni katonai létesítményeket támadna.