Csernobil után újra egy ukrán atomerőmű miatt aggódik a világ
38 éve, 1986. április 26-án történt a csernobili atomerőmű-baleset, amely óriási figyelmet kapott és befolyással bírt az egész világ energiastratégiájára. Napjainkban a figyelem ismét egy ukrán atomerőműre, a Zaporizzsjai létesítményre irányul, amely Európa legnagyobb atomerőművi telephelye, és az orosz-ukrán háború túszává vált.
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) 6 x 1000 MW kapacitással rendelkezik, és az orosz csapatok 2022 elején foglalták el, majd katonai erőkkel védik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői folyamatosan jelen vannak a létesítményben, de a dróntámadások miatt növekvő feszültségek ellenére korlátozottak a tevékenységeik. A támadások elkövetőinek kilétét nem tudjuk, és a frontvonalon hiteles információhoz jutni nehéz. Az orosz harctéri veszteségek legalább felét az ukrán drónok okozzák, főleg az FPV kamikaze-drónok, amelyek komoly gondot jelentenek az orosz erők számára.
A ZNPP blokkjai VVER-1000/V320 típusú nyomottvizes reaktorok, amelyek jelentősen eltérnek a csernobili RBMK típustól. A VVER reaktorokban nem lehetséges az a típusú reaktor megszaladás, ami a csernobili balesetet okozta, és a reaktorok 2022 szeptembere óta nem működnek, így a radioaktivitásuk jelentősen csökkent.
A nyomottvizes reaktorokban négy mérnöki gát szolgálja a radioaktív anyagok elzárását: az üzemanyag pasztillák kerámia szerkezete, az üzemanyag pálcák fém burkolata, a reaktor hűtőrendszerének fém burka, és a vasbetonból készült hermetikus védőépület.
Ha egy dróntámadás a hermetikus védőépületet sértené meg, a többi három gát valószínűleg épségben maradna, így a radioaktivitás nem jutna ki a környezetbe. A jelentősebb radioaktív kibocsátás az üzemanyag és a további mérnöki gátak egyidejű megsérülésétől függne.
A VVER-1000 reaktorok hermetikus védőépülete 1,2 m vastag vasbeton szerkezetből készült, amely sok külső hatással szemben védelmet nyújt, de egy szisztematikus tüzérségi támadás súlyos károkat okozhatna benne. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint az oroszok új stratégiája az egyre sűrűbb front közeli tüzérségi támadásokra és a kritikus ukrán infrastruktúra koncentráltabb támadására összpontosít, ami aggodalomra ad okot a ZNPP biztonságát illetően is.
A ZNPP jelenleg nem visszaindítható, mivel a kahovkai gát felrobbantása óta nincs meg a szükséges vízszint a Dnyeper folyóban a normál üzemi hűtés biztosításához. A létesítmény üzemeltetőinek nem szabadna provizórikus megoldásokkal kísérletezniük az instabil biztonsági helyzetben.
Az erőmű másfél éve áll, és a szükséges karbantartásokat valószínűleg nem végezték el. A blokkok üzemeltetési engedélyének státusza is kérdéses, és a visszaindításuk jelentős karbantartási és engedélyezési feladatot igényelhet.
A ZNPP villamos hálózati csatlakozása a legsérülékenyebb, és a hűtési biztonsági funkció fenntartásához szükséges hűtővízrendszer is veszélyben lehet. A VVER-1000 reaktorok biztonsági rendszerei hármas redundanciával rendelkeznek, de a háború alatt a blokkoknak hideg leállított állapotban kell maradniuk.
A ZNPP személyzete jelentősen csökkent, és az emberi hibákból eredő meghibásodások valószínűsége nőtt. Fontos, hogy a létesítmény blokkjai hideg leállított állapotban maradjanak, amíg a helyzet nem normalizálódik. Az ENSZ ukrajnai missziója szerint a háború civil áldozatainak száma márciusban 20%-os emelkedést mutatott az előző hónaphoz képest, ami további bizonyíték arra, hogy a konfliktus súlyosbodik és a civil infrastruktúra, beleértve az atomerőműveket is, egyre nagyobb veszélyben van. Az orosz katonák főleg kézifegyverekkel és dedikált „mesterlövészpárokkal” védekeznek a drónok ellen, de az elektronikus harcászati zavarórendszerek nem mindig hatékonyak, és a drónok elleni védekezés nem kellően szervezett, központilag irányított módon történik.
Az orosz-ukrán háború kontextusában az ukrán főügyészség közlése szerint a hadkötelezettség megkerülése miatt 2022-ben 2431, 2023-ban már 6745, és 2024 első három hónapjában több mint 1500 büntetőeljárást indítottak. Az eljárások körülbelül fele a tárgyalást megelőző szakaszban lezárult, míg az esetek kevesebb mint egyharmada jutott el a tárgyalásig. A tavaly kihirdetett 1274 ítéletből hatvan büntetőeljárásban született tényleges szabadságvesztés.
A nemzetközi feszültségek továbbra is magasak, és a konfliktus hatása Európán belül is érezhető. A németországi ukrán nagykövetség közlése szerint két ukrán katona, akik rehabilitáció céljából tartózkodtak Németországban, halálosan megkéselés áldozatai lettek Bajorországban. A német rendőrség egy 57 éves orosz férfit gyanúsít a 23 és 36 éves férfiak meggyilkolásával. Az incidens hátterét és indítékát még vizsgálják, és a német hatóságok óvatosságra intenek az eset kapcsán, mivel jelenleg nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a támadásnak közvetlen köze lenne az orosz-ukrán konfliktushoz.
