Miért állnak az arab országok Izrael mellett a gázai háborúban?

Sokak számára meglepő lehet, hogy az arab országok, köztük Jordánia és Szaúd-Arábia, Izrael mellett állnak a gázai háborúban, és kritikus hírszerzési információkat osztanak meg, valamint védelmükbe veszik a zsidó államot az iráni rakétatámadásokkal szemben.

Jordánia és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok már 30 éve fennállnak, de a gázai háború kitörése óta válságban vannak. Ennek ellenére jordán vadászgépek siettek Izrael védelmére, amikor Irán rakétatámadásokat intézett ellene. Nem csak Jordánia, hanem a szaúdi királyi légierő is részt vett az izraeli védelemben, lelőve a légterén áthaladó iráni rakétákat, és Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Arab Emírségek is megosztottak hírszerzési információkat Izraellel.

A mérsékelt arab hatalmak részvétele a védelemben több okból is érthető. Egyrészt, ha az iráni hadművelet sikerrel járt volna, Izrael kemény visszavágásával kellett volna számolni, ami regionális háború kockázatát vetette volna fel. Másrészt, az arab országok aggódnak Irán beavatkozása miatt a közel-keleti régióban, és az általa okozott instabilitás miatt.

Izrael gazdasági szempontból is kulcsfontosságú partner a mérsékelt arab hatalmak számára. Ennek köszönhető, hogy a gázai háború kitörése után sem Jordánia, sem Szaúd-Arábia, sem az Egyesült Arab Emírségek nem tett lépéseket Izrael ellen, és amikor Törökország betiltotta az Izraelbe irányuló exportot, egyetlen arab ország sem követte a példáját.

Víz és energia

Jordánia, mint a világ egyik legvízszegényebb országa, évente 50 millió köbméter vizet vásárol Izraeltől, amelynek mennyisége a lakosság növekedésével és Izrael sótalanítási kapacitásának fejlődésével megduplázódott. Egy lehetséges megállapodás értelmében Jordánia további 200 millió köbméter izraeli vizet cserélhet napenergiára.

A királyság energiatermelése és vegyipara is az izraeli földgázimportra támaszkodik, a villamosenergia-termelés több mint 70 százaléka gázból származik, amelyet az izraeli Leviathan mezőből nyernek ki. Egyiptom számára is létfontosságú az izraeli gáz, mivel a hazai tartalékok gyorsan fogynak, és a Zohr-mezőn műszaki problémák adódnak. Egyiptom izraeli gázt reexportál Európába, ezzel kemény valutát szerezve és a kelet-mediterrán térség gázcsomópontjaként működve.

Kereskedelem és beruházások

Az Egyesült Arab Emírségek számára az Izraellel való gazdasági kapcsolatok a kereskedelemről, beruházásokról, a globális logisztikai szerep erősítéséről, technológiai együttműködésről és a klímaváltozás elleni partnerségről szólnak. Az Ábrahám Megállapodások óta az Emírségek az izraeli fegyverek egyik fő vásárlójává váltak.

Egyiptomban és Szaúd-Arábiában egy felmérés szerint a válaszadók mintegy 38 százaléka fogadta el az Izraellel való üzletek gondolatát, ami azt mutatja, hogy az arab országok Izraellel való kapcsolata az elitre korlátozódik. A turizmus terén is egyirányú a mozgás: az izraeliek látogatnak arab országokba, de fordítva ez nem igaz.

A gázai háború kezdete óta az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti viszony hűvösebbé vált, és az ADNOC felfüggesztette egy izraeli energetikai vállalatban való részesedés megvásárlását. A kétoldalú kapcsolatok jövője azonban biztató, mivel a gázai háború lecsengőben van, és a reálpolitikai és gazdasági érdekek miatt a kapcsolatok kiállták a próbát.