Izrael meglépte azt, amitől mindenki rettegett – Most jöhet a háború legvéresebb csatája

Hétfőről keddre virradóan az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csapatai megkezdték a Gázai övezet déli részének ostromát. Az Egyesült Államok, illetve Jeruzsálem több nyugati szövetségese is felszólította a zsidó államot arra, hogy a térségben élő civilek evakuálásáig, valamint a humanitárius helyzet rendezéséig ne indítson katonai akciót, most azonban úgy tűnik, hogy csak minimálisan sikerült nyomást gyakorolniuk Izraelre.

Izrael hetek óta fenyegetőzött azzal, hogy a Hamász maradék katonai erejének felszámolása érdekében be fog vonulni az övezet déli részébe, de a nyugati szövetségesek nyomásgyakorlásának hála úgy tűnt, hogy Jeruzsálem nem fog a tettek mezejére lépni. Az izraeli szövetségesek fő problémája az egyre romló humanitárius helyzettel van: Jeruzsálem eredetileg három szakaszban tervezte megszállni az övezetet, kezdve a legsűrűbben lakott északi területekkel, köztük Gázavárossal, majd Hán Júnisz megszállásával folytatva. Az IDF folyamatosan tolta maga előtt a palesztin civileket, melynek eredményeként az övezet déli harmadában tartózkodik a 2,1 milliós lakosság több mint fele.

Eredménytelen tárgyalások

Egyiptom, Katar, illetve az Egyesült Államok az izraeli invázió megindulása óta igyekeznek tűzszünetet kiharcolni a harcoló felek között, de több tényező is megnehezíti ezt a folyamatot. Jeruzsálem és a Hamász nem hajlandó egymással asztalhoz ülni, csak közvetítők útján kommunikálnak. A Hamász nem ad pontos listát az övezetbe hurcolt túszok állapotáról, ami izraeli oldalról a tűzszünet egyik fő feltétele lenne. Izrael aggályosnak tartja, hogy néhány tucat túszért cserébe szabadon engedjenek olyan palesztin foglyokat, akiket a Hamászhoz köthetnek. A fegyvernyugvás időtartamára vonatkozóan a felek nem tűnnek kompromisszumkésznek, a Hamász békekötést követel, míg Izrael csak ideiglenes tűzszünetbe hajlandó beleegyezni.

Benjamin Netanjahu kormányfő népszerűsége történelmi mélyponton van, és a háború okozta rendkívüli helyzet megszűnése magával hozná a jobboldali kormány, ezzel együtt Netanjahu bukását. Az ENSZ tehetetlen a helyzetben, részben az UNRWA körüli botrányok miatt, amelyekben Jeruzsálem a szervezet munkatársait a Hamász segítésével és a támadásokban való aktív részvétellel vádolta meg.

Megindul a támadás, csak máshogy

A múlt hét végi izraeli nyilatkozatok alapján várható volt az offenzíva, és hétfő hajnalban már látszott, hogy ez hamarosan megindul. Jeruzsálem szórólapokkal és hangosbemondókkal szólította fel a civileket, hogy meneküljenek az Izrael által ellenőrzött területekre. Az IDF által műveleti területté nyilvánított Kelet-Rafahban több mint 100 ezer ember tartózkodik, akiknek kevesebb mint 24 órájuk volt az evakuálásra. Az izraeli alakulatok csak a Gázai övezetet Egyiptommal összekötő rafahi határátkelő és a Szalah al-Din autóút vonaláig törtek előre, és Rafah város sűrűbben lakott területére még nem hatoltak be. Az UNRWA kommunikációs igazgatója szerint átlagosan körülbelül kétszáz palesztin hagyja el óránként Rafahot, és mintegy ötvenezren hagyták el a várost hétfő óta.

Izrael kezében van az övezetbe vezető mindhárom működőképes bejárat: a rafahi határátkelő gázai oldala, az északi erezi átkelő, és a déli Kerem Salom melletti átkelő. Jeruzsálem megnyitotta a déli átkelőt a humanitárius konvojok előtt, és valószínűleg a rafahi bejárat megszállása is azért történt, hogy ellenőrizni tudják az övezetbe bejutó segélyszállítmányokat. A segélyezés problémás, mivel az övezetbe a Hamász fegyveresein keresztül jutnak be az ellátmányok. Azonban az ENSZ szerint a Kerem Shalom határátkelőn egyelőre nem haladt át segélyszállítmány az újranyitás óta. A WHO szerint a Gázai övezet déli részében lévő kórházak üzemeltetéséhez mindössze három napra elegendő üzemanyag áll rendelkezésre, és szerdán megtagadták az üzemanyag szállítását a térségbe.

Hogyan tovább?

Izrael középtávon valószínűleg Rafah teljes körű invázióját fontolgatja, a mostani támadás egy másik célt is szolgálhat, hogy Jeruzsálem megnézze, miképp reagálnak nyugati szövetségesei az izraeli tankok megindulására. Az iszlám világ részéről érkező elítélő reakciók várhatóak voltak, és valószínűleg érkezni fog egy ENSZ nyilatkozat is. Izrael szövetségesei számára a gázai humanitárius katasztrófa inkább apró kellemetlenség, mintsem vészhelyzet, és valószínű, hogy az eddigi gyakorlaton nem fognak változtatni. Az Egyesült Államok azonban leállította az izraeli hadseregnek szánt bombaszállítmányait, ami azt jelzi, hogy a nyugati szövetségesek aggódnak a helyzet miatt, és Lloyd Austin védelmi miniszter szerint az amerikai kormány nem támogat nagyszabású katonai akciót Rafahban anélkül, hogy Izrael hiteles és kivitelezhető tervet mutatna be az ott tartózkodó civil lakosság védelmére.

Jeruzsálem oldaláról a gázai helyzet továbbra is problémás: a Hamász fegyveres szárnya veszteségeket szenvedett, de a politikai elit sértetlen maradt. Rafah közelgő inváziójában inkább a civil lakosság okozhat problémát, mint az iszlamista fegyveresek. A több mint egy millió civil északra menekítése logisztikai rémálom, és a Hamász emberei elvegyülhetnek a menekülők között. Szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy az övezet összes bejáratának elfoglalása után Jeruzsálem mégis el fog fogadni egy tűzszüneti megállapodást a Hamásszal. Az izraeli légierő folyamatosan hajt végre bombatámadásokat a Gázai övezetben, és Rafah várost is bombázzák, ahol a romok között kutató helyiek láthatók, és a támadásokban civilek is meghaltak. Az Egyesült Államok korlátozottnak minősítette az izraeli katonai műveletet, és úgy véli, hogy az izraeli haderő nem lépett át az Egyesült Államok számára "vörös vonalnak" számító határt. Optimizmus is tapasztalható az amerikai oldalon, mivel a Fehér Ház szerint a Kairóban zajló tűzszüneti tárgyalásokat illetően a nézetkülönbségek áthidalhatók lehetnek. Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint Rafah három kórházának egyike, az Abu Juszef en-Nadzsár kórház már működésképtelen. Szerdán segélyszállítmányt rakodtak be egy hajóba Cipruson, ez lehet az első szállítmány a segélyek tengeri eljuttatásához épített úszó amerikai dokk elkészülte óta. A gázai kórházakat számos célzott támadás érte a palesztin területet folytatott katonai művelet során, az izraeli hadsereg azzal vádolja a Hamászt, hogy katonai célra használja a kórházakat, amit a palesztin mozgalom tagad. Április óta 520 holttestet emeltek ki három kórház területén hét "tömegsírból" a Gázai övezetben.