Macron kezdeményezése az orosz hibrid háború és az EU-s koncessziós szerződések ellen

Franciaország és több másik európai ország új szankciórendszert javasol az Európai Unió számára, hogy hatékonyan léphessenek fel az orosz dezinformációs és választási beavatkozási műveletek ellen, miközben Magyarország jogi lépéseket tesz az EU-val szemben az autópálya-koncessziós szerződés megvédésére.

Franciaország, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Lengyelország együttműködésével új szankciórendszer kidolgozását tervezik az Európai Unió számára, amelynek célja az orosz dezinformációs tevékenységek és választási beavatkozások elleni fellépés. A Bloomberg által megtekintett dokumentumok szerint az orosz szereplők által végrehajtott destabilizáló tevékenységek száma növekszik Európában, amelyek a demokrácia, a stabilitás és a jogállamiság aláásására irányulnak.

A júniusi uniós parlamenti választások közeledtével az EU kiemelten kezeli az orosz dezinformáció elleni küzdelmet, mivel a közösségi médiaplatformokon terjedő dezinformációs tartalmak mennyisége jelentősen megnőtt az elmúlt öt évben. A G7-csoport is közös lépéseket tervez a külföldi információs manipuláció és beavatkozás ellen.

Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére az EU azonnali szankciókkal reagálhatna Vlagyimir Putyin orosz elnök dezinformációs hibridháborús tevékenységére. Az EU tisztviselői különösen aggodalmukat fejezik ki a júniusi szavazások miatt, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki újraválasztásra törekszik, kampánycsapata éberen figyeli a kihívásokat. A témát Joe Biden amerikai elnökkel is megvitatták egy telefonbeszélgetés során.

Franciaország és Németország felfedte a saját országukra irányuló befolyásoló hálózatokat. A francia Viginum, amely a külföldi dezinformációs tevékenységeket figyeli, több európai országban észlelte a hibridháborús kampány előkészületeit. Belgium büntetőeljárást indított az orosz választási beavatkozás ügyében, az Egyesült Királyság pedig fokozza a közelgő választásokkal kapcsolatos dezinformáció elleni intézkedéseit, különös tekintettel a deepfakes és mesterséges intelligencia használatára.

A Macron által vezetett javaslat lehetővé tenné az EU számára, hogy célba vegye az orosz Wagner zsoldoscsoport utódait és azokat, akik velük együttműködnek vagy támogatják őket. Az új szankciórendszer azokat célozná meg, akik az uniós tagállamok vagy harmadik országok stabilitását, biztonságát vagy szuverenitását fenyegetik választások, jogállamiság aláásásával, erőszakos cselekmények elősegítésével vagy információs manipuláció és beavatkozás révén. Az intézkedések között szerepelne az utazási tilalom és a vagyonbefagyasztás is az orosz elnök embereivel szemben.

Ezzel párhuzamosan, a magyar kormány kettős mércét emleget a brüsszeli gyakorlat miatt, miután az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított a hazai autópálya-koncesszió miatt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a magyar állam jogi lépéseket tesz a koncessziós szerződés megvédésére, amely a gyorsforgalmi utak hosszú távú, magas színvonalú üzemeltetését és működtetését, valamint új autópályák építését és bővítését ígéri. A kormány álláspontja szerint a koncessziós szerződés megkötése összhangban áll a nemzetközi gyakorlattal, és a magyar gazdaság fejlődése oldalán áll, ezért a jogszerűen megkötött és Brüsszel részéről megalapozatlan indokok miatt támadott koncessziós szerződés megvédése érdekében megtesz minden szükséges jogi lépést.

Az Európai Bizottság szerint azonban a magyar kormány által megítélt, 25 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, továbbá a működési kockázatot sem hárítja kellő mértékben, valamint indokolatlan hosszú időre kötötték meg a szerződést, ami uniós jogot sért. A magyar kormánynak két hónapja van, hogy a Bizottság érveire választ adjanak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a vizsgált európai és nemzetközi koncessziós szerződéseinek hossza többségében 26-35 éves sávban található, de olyan koncessziós szerződés is van, amelynek 50-80 éves az időtartama, és példaként említi az Egyesült Királyságot, Németországot, valamint lengyel, szlovák, belga, osztrák, ír, portugál és ausztráliai koncessziós sztrádaépítéseket.