Nem mindennapi zsinat kezdődik a reformátusoknál Balog Zoltánnal

A Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó testülete, a Zsinat különleges jelentőséggel bíró ülésszakára készül Balatonszárszón, ahol Balog Zoltán református püspök sorsa is napirendre kerülhet a februárban kirobbant kegyelmi botrány után.

A reformátusoknál kezdődő zsinatot sokan egyfajta "chicken game"-ként, vagyis merész húzásokkal teli politikai játszmaként értékelik. A februárban kirobbant kegyelmi botrány után, amelyben Balog Zoltán református püspöknek is szerepe volt, az egyház legfőbb döntéshozó testülete, a Zsinat ülése különös figyelmet kap. Balog, aki a zsinat lelkészi elnökeként is szolgált, először nem mondott le posztjairól, de a nyomás hatására február 16-án mégis lemondott lelkészi elnöki tisztségéről.

A zsinat mostani ülésszakának napirendjén elsőként a lelkészi elnök kérdése szerepel, amelyet Balog Zoltán nyit meg, majd a zsinat dönt a lelkészi elnök személyéről, és a választás után sajtótájékoztatót is tartanak. A zsinat további napirendi pontjai között szerepel a Honvédelmi Minisztérium tábori püspökének megválasztása, a hittanoktatási törvény, valamint különböző díjak kiosztása.

Balog püspöki megbízatásának visszavonásáról nem esik szó a zsinaton, hiszen erről az egyházkerület dönt. A zsinat előtt 130 református egyháztag és értelmiségi szólította fel Balogot, hogy távozzon püspökként is, és a zsinati bíróságon többen fel is jelentették a zsinati törvények megszegése miatt. A zsinati bíróságnak nyolc napja van arra, hogy eldöntse, foglalkozik-e a feljelentéssel.

Balog püspöksége a kormány számára is előnyös lehet, hiszen a kegyelmi ügy miatt a zsinati elnöki poszt elvesztésével a felelősség az egyházra hárul, miközben az egyház gazdasági kiszolgáltatottsága a kormány felé nőhet. A református egyház belső támogatása Balog iránt a pénzügyi érdekek miatt is megmaradhat, hiszen az állami támogatások fontosak az egyház számára.

A zsinat előtt a Magyarországi Református Egyház négy püspöke közös nyilatkozatban támogatta Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét a zsinat lelkészi elnöki vezetőjeként, és Steinbach Józsefet, a Dunántúli Református Egyházkerület vezetőjét helyetteseként. Ez a lépés nyomásgyakorlást jelenthet, és üzenetet küld Fekete Károly Tiszántúli püspöknek, aki korábban Balog lemondását sürgette. A zsinat döntése előre nem jósolható meg, de Balog püspökként továbbra is jelentős befolyással bírhat az egyház felett.

A zsinat tagjai szűkszavúan nyilatkoztak a sajtónak, hangsúlyozva, hogy "dolgozni jöttek" és minden zsinat fontos. A zsinat nyilvánosság előtt zárt, és csak a délutáni sajtótájékoztatón várhatók részletek. A zsinat előtt a központ előtt végig autók sorakoztak már kora reggel, de igazi mozgás csak negyedórával a zsinat előtt indult meg. A zsinat új lelkészi elnökének kiléte mellett a közvélemény és a református egyház egy része számára fontos kérdés, hogy Balog Zoltán püspök marad-e. Balog a zsinat megnyitása után is hatalmas befolyásnál maradt, hiszen a dunamelléki püspöki tisztség erős vezetői poszt az egyházban.

Egyhangúlag Steinbach József dunántúli püspököt választották meg a reformátusok éves tavaszi zsinatán a zsinat lelkészi elnökének. Azután, hogy Balog Zoltán, korábbi emberminiszterből lett református vezető K. Endre kegyelmi ügye miatt először nem, aztán február 16-án végül mégis lemondott lelkészi elnöki posztjáról, ideiglenesen Pásztor Dániel alelnök látta el az elnöki teendőket. Steinbach József megválasztása mellett a tiszáninneni püspök, Pásztor Dániel marad a Zsinat lelkészi alelnöke a ciklus végéig. A zsinat elismerte Balog eddigi szolgálatait az egyházban, de a botrány miatt kialakult helyzetben többen is felszólították, hogy mondjon le püspöki tisztségéről is. Balog beismerte hibáját és annak az egyházra gyakorolt káros hatását, ami további posztjairól való lemondásához vezetett. Az egyháztagok egy része jogi lépéseket tervez ellene. A zsinati határozatokban az MRE tudomásul vette Balog Zoltán zsinat lelkészi elnöki tisztségről való lemondását, és köszönetet mondtak a munkájáért. Az egyház nevében a Zsinat határozottan visszautasít minden olyan beavatkozást, amely az egyház belső autonómiáját sérti.

Steinbach József, az új zsinati lelkészi elnök, székfoglaló beszédében üzent azoknak, akik felrótták a református egyháznak a hallgatást a kegyelmi botrány kirobbanása után. Kijelentette, hogy vannak idők, amikor többet kell hallgatni és csendben tenni a dolgunkat. Reagált arra a vádra is, hogy a Fidesz kormányzása és Balog Zoltán minisztersége alatt a korábbinál jóval több pénzt kaptak, hangsúlyozva, hogy az egyházak közfeladatok ellátására kaptak támogatást, és az egyházaktól egykor elvett ingatlanokat romokban vették vissza. Megköszönte elődeinek, köztük Balog Zoltánnak a munkáját, és kérte, hogy ne bántsák tovább őket, hanem engedjék jóvátenni a hibákat. A zsinat új lelkészi elnöke szerint az egyháznak újra kell gondolnia szerepét a közéletben, és bocsánatot kér mindenkitől, akit megbántottak vagy csalódást okoztak. Steinbach szerint az egyház most megújításra vár, és az a cél, hogy hűséggel folytassák eddigi szolgálataikat, valamint segítsenek a bántalmazottakon és rászorulókon.