Nagy Márton tervei a magyar gazdaság jövőjére

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzet hasábjain ismertette a magyar gazdaság jövőjére vonatkozó elképzeléseit, amelyek között negyven nemzeti bajnok kiemelése, valamint húszezer exportképes kis- és középvállalkozás támogatása szerepel. A miniszter a dualitás csökkentését tartja kulcsfontosságúnak a gazdasági növekedés érdekében.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és a jövőbeli terveket Nagy Márton a dualitás fogalmán keresztül értelmezte, amely a hazai és külföldi vállalatok, valamint a nagy- és kisvállalatok közötti különbségeket jelenti. A miniszter szerint ezek a törésvonalak gátolják a gazdaság fejlődését, ezért azok leküzdése kiemelt cél. A célkitűzések között szerepel, hogy 2030-ra a GDP-arányos export 100 százalékra nőjön, a beruházási ráta 25 százalék felett maradjon, és a feldolgozóipar részesedése a gazdaságban 20-ról 30 százalékra emelkedjen.

Nagy Márton kiemelte, hogy a külföldi irányítású vállalatok közel két és félszer hatékonyabbak a hazaiaknál, ami akadályozza a közös nyelv megtalálását és a partnerségi viszony kialakítását. Az elmúlt években azonban a magyar vállalatok kezdtek felzárkózni, ami az árbevétel, exportárbevétel és hozzáadott érték terén is megmutatkozik.

A miniszter szerint a magyar tulajdonú beszállítók bekapcsolódását a nemzetközi termelési láncokba kell elősegíteni, és a hazai cégeknek a nagy nemzetközi vállalatok mögötti első körös beszállítók közé kell kerülniük. Jelenleg a magyar vállalatok inkább csak a második körös beszállítók között vannak jelen.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar nagyvállalatok termelékenysége kétszerese a kis- és középvállalatokénak, ami további törésvonalat jelent. A cél az, hogy a hazai vállalatok növeljék részesedésüket az exportból származó teljes árbevételből, és ezzel csökkentsék a dualitási problémákat.

Nagy Márton szerint a magyar gazdaság sorsán nagyot fordíthat, ha sikerül a nemzeti bajnokok számát negyvenre növelni. Ezek a vállalatok képesek lehetnek ágazatokat konszolidálni és nemzetközi versenyben is részt venni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hazai tulajdonú nemzeti bajnokok hiánya esetén a gazdaság irányítása és a jövedelmek is külföldivé válhatnak.

A profitegyenleg hiányát is nullára kell csökkenteni, ami jelenleg GDP-arányosan –3,9 százalékot jelent. A cél az, hogy a külföldi jövedelmek hazai jövedelemmé váljanak, és ezzel pozitívba fordítsák a profitegyenleget.

Nagy Márton cikkében összefoglalva négy fő célkitűzést említ: a hazai beszállítók részarányának növelése, a nemzeti bajnokok számának növelése, húszezer exportképes kkv támogatása, és a profitegyenleg hiányának megszüntetése.

A magyar gazdaság jövőjére vonatkozó tervek mellett fontos megemlíteni a hazai tőzsde aktuális helyzetét is. A BUX-index a hét utolsó kereskedési napján 1,0 százalékos mínuszban zárt, ami rövid- és középtávon eső trendre utal, bár hosszútávon továbbra is emelkedő trendről beszélhetünk. A hazai blue chipek közül a Magyar Telekom árfolyama 0,5 százalékos pluszban állt, míg a Mol árfolyama 2,0 százalékos mínuszban volt, ami részben a benzinárstopról szóló hírek miatt aggasztja a befektetőket. A közepes kapitalizációjú magyar vállalatok részvényei vegyes elmozdulásokat mutattak, a legnagyobb forgalom az OTP papírjaiban volt, de a Top5-ben szerepelt még a Richter, a Mol, a Magyar Telekom és a 4iG részvénye is.