Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Két hetes ultimátumot adott a kormányzat a hazai üzemanyagpiaci szereplőknek, hogy a magyar benzint és a dízelt a régiós középmezőnybe kell eljuttatniuk. A Mol már 10-10 forinttal csökkentette mindkét termék kiskereskedelmi árrését, amit a piac többi szereplője is követett. A kormányzat szerint a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos relatív árcsökkenés szükséges, ami a benzinkutak hasznának visszavágásával valósulhat meg.
Már tavaly október óta kommunikálja a kormány, hogy a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük, és ezzel kapcsolatban megállapodást is kötött az üzemanyagpiaci szereplőkkel. A KSH régiós üzemanyagár-összehasonlító rendszerének megszületése után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy ez a statisztika adja az alapot egy esetleges beavatkozásnak az üzemanyagpiacon. Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint, ha szükség lesz rá, akkor egy dinamikus árplafonra lehet számítani.
A Mol hétfőn lépett, és 10 forinttal csökkentette az üzemanyagok árát az összes töltőállomásán, ami a saját kiskereskedelmi árrés csökkentéséből adódott. A KSH által alkalmazott módszertan torzító hatásáról részletes elemzés született, mivel a benzin és a dízel esetében a kormányzati noszogatás a régiós átlagtól való eltérés alapján fordított helyzetet jelez.
A független benzinkutak nyeresége jelentősen csökkenhet, ha valóban megtörténik a 27 és 10 forintos árcsökkentés. A NAV 2023-as üzemanyagforgalmi statisztikái alapján, és a Pletser Tamás által adott elemzői becslés szerint, a kiskereskedelmi árrés 4%-ról 1,52%-ra csökkenne. Ez azt jelenti, hogy egy benzinkút tiszta profitja havi szinten 1,39 millió forint lenne, ami éves szinten csak 5,54 százalékos megtérülést jelentene.
Ez alapján nem érné meg a kisebb szereplőknek benzinkutat üzemeltetni, mivel például az állampapír-piacon vagy a tőzsdén jóval magasabb megtérüléssel lehet számolni. Pletser Tamás szerint a nem jól jövedelmező beruházásból nagyon nehéz "kiszállni", és a bezárás esetén a már így is alacsony jövedelmezőséget is elbuknák a szereplők.
Egy ilyen mértékű árcsökkenés nagyon megnehezítené a kis, független benzinkutak helyzetét. Egri Gábor, az FBSZ elnöke szerint a kormány veszteséges üzemelésre kényszerítené a benzinkutakat, ha csak tőlük várná az árcsökkenést. Ellátási nehézségek is felléphetnek, különösen azokban a régiókban, ahol a kisebb kutak felelnek az üzemanyagellátásért.
A múltbeli tapasztalatok szerint az árakba való kormányzati beavatkozás végével az árrések megemelkedhetnek, és hosszú távon magasabb szinten fog normalizálódni a magyar üzemanyagár. Gaál Gellért elemző szerint az ársapka kivezetése után az üzemanyagárak átlagosan 5 és 4 százalékkal voltak magasabban, mint a regionális üzemanyagárak mediánja. A piaci koncentráció emelkedése is várható, amely a verseny csökkenéséhez vezethet. A KSH adatai szerint 2022 végén 53 darab töltőállomással kevesebb céget számláltak, és 2023 első félévében újabb 30 kút zárt be.
Összességében egy markáns üzemanyagpiaci beavatkozás hosszú távú árfelhajtó hatása mellett a piaci koncentráció növeléséhez, azaz a verseny visszaszorításához is hozzájárulhat.
