Súlyos kémügy Németországban

Olaf Scholz német kancellár szerint aggasztó, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik munkatársa kémkedett Kínának. A kancellár ezt a brit miniszterelnökkel folytatott találkozón említette.

Olaf Scholz, Németország kancellárja, "nagyon aggasztónak" nevezte a helyzetet, amikor kiderült, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) Európai Parlamenti képviselőjének, Maximilian Krah-nak egyik munkatársa, Jian G. kémkedett Kínának. Az AfD, amelyet szélsőjobboldalinak is tartanak, jelenleg Németország második legnépszerűbb pártja, és ez a kémügy árthat a párt hírnevének, különösen mivel Krah az EP-lista vezetője.

Jian G.-t azzal vádolják, hogy információkat adott át a kínai hírszerzésnek az Európai Unió törvényhozásában zajló vitákról, valamint hogy a kínai ellenzék után kémkedett. Krah weboldalán Jian Gou néven szerepel az EP-képviselő egyik asszisztenseként.

Scholz a brit miniszterelnökkel, Rishi Sunak-kal folytatott szerdai találkozóján említette meg az AfD ellen felhozott vádakat. A kancellár szerint a közelmúltban történt letartóztatások arra kell, hogy ösztönözzenek mindenkit, hogy fokozottan lépjenek fel azok ellen, akik az országok biztonsága ellen kémkednek. Scholz ezzel egy másik, a héten kirobbant kémügyre is utalt, amelyben három német állampolgár érintett, akik állítólag katonailag is érzékeny információkat adtak át a kínai hírszerzésnek.

Vang Venbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője a kémvádakkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ez csupán "felhajtás", amelynek célja Kína lejáratása és elnyomása.

Maximilian Krah továbbra is az EP-lista vezetője marad, de a kampányban egyelőre háttérbe vonul.

Egymást érik a kémügyek Németországban, ahol gyors egymásutánban hat feltételezett kémet tartóztattak le, akik Oroszországnak és Kínának dolgoztak. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak Kína javára kémkedtek Németországban: állítólag katonai célokra használható, innovatív technológiákról szerzett információkat szolgáltattak a kínaiaknak, a német hajómotorok legmodernebb gépalkatrészeiről.

Egy hete szintén kémeket fogtak: akkor két német-orosz állampolgárt tartóztattak le Bajorországban, akik a gyanú szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából németországi katonai helyszíneket és vasútvonalakat vettek célba, egyikük pedig arra készült, hogy robbantásokkal szabotálja a szövetségi állam infrastruktúráját.

Olaf Scholz kancellár szerint a letartóztatások rávilágítottak arra, hogy az orosz kémkedés elleni küzdelem továbbra is kiemelt figyelmet kell kapjon. Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerző szolgálat vezetője szerint Kína a globális ambíciói szerint 2049-re a világ első számú politikai, katonai és gazdasági hatalma akar lenni, és ennek érdekében várhatóan világszerte tovább fokozza a kémtevékenységét.

A német titkosszolgálat szerint Oroszország indítékai mások, mint Kínáé, de az oroszok kémkedése is nőni fog, mivel „hatalmas erővel vívja az ukrajnai háborút” és ezért „összetett európai műveletek végrehajtására" is hajlandók.

A szakértők szerint Ukrajna támogatójaként Németország a külföldi titkosszolgálatok kiemelt célpontja, de nem csak a háború kezdete óta. Az elmúlt két évben ugyanakkor megugrott az államellenes cselekedetek száma: már az ukrajnai attak kezdete után, 2022-ben 40 gyanúsított ügynököt kellett kiutasítani a berlini orosz nagykövetségről.