Európának fel kell készülnie a trópusi szúnyogok által okozott járványokra
Európában megjelentek azok a szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjesztenek, mint például a malária vagy a dengue-láz, és a kutatók szerint a következő évtizedben a klímaváltozás miatt eddig nem fertőzött területeken is fel kell készülniük az egészségügyi rendszereknek.
A melegebb és párásabb klímát kedvelő szúnyogok egyre több élőhelyet találnak a globális felmelegedés következtében, ami lehetővé teszi számukra, hogy eljussanak Észak-Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália eddig nem érintett részeire is. Rachel Lowe professzor, a barcelonai Szuperszámítógép Központ munkatársa szerint a világnak fel kell készülnie a szúnyogok által terjesztett betegségek meredek felfutására. Lowe a barcelonai világkongresszuson beszélt arról, hogy a maláriát és a dengue-lázat terjesztő kórokozók több régióban találhatnak otthonra, és a járványok olyan területeken fordulnak elő, ahol az emberek immunológiailag kitettek, és a közegészségügyi rendszerek felkészületlenek. A kutató szerint egyre gyakoribbá és nehezebben kezelhetővé válnak a járványok.
Az egyre hosszabb meleg évszakok kedveznek a betegségek terjedésének, mivel az éjszakai fagyok, amelyek elpusztítják a szúnyogok petéit és lárváit, egyre ritkábbak. Ennek következtében a dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő szúnyog által terjesztett vírusos betegsége lett, és Európában is megjelent. Magyarországon például a Pécsi Tudományegyetem jelezte, hogy hosszabb lett a szúnyogszezon, és több csípőszúnyogfaj talál temperált környezetet az átteleléshez, egészen októberig.
A dengue-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) már 13 európai országban honosodott meg, köztük Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a megbetegedések száma két évtized alatt nagyjából a tízszeresére nőtt, ötszázezerről ötmillióra. A tigrisszúnyog Magyarországon is jelen van, de egyelőre nincsenek adatok arról, hogy mennyi megbetegedést okoztak.
A szúnyogok szaporodását az egymást követő aszályok és árvizek is segítik, valamint az emberi tevékenység is hozzájárul a terjedéshez, például a betárolt vizek szúnyogszaporodási helyként szolgálnak. A nem megfelelő szúnyoggyérítési módszerek, mint például a kémiai gyérítés, amelyekkel szemben a szúnyogok rezisztenciát alakíthatnak ki, szintén növelik a járványok kockázatát.
Lowe szerint, ha a jelenlegi magas szén-dioxid-kibocsátás és népességnövekedés folytatódik, a szúnyogok által terjesztett betegségekkel küzdő területeken élők száma megduplázódhat, és az évszázad végére 4,7 milliárdra nőhet. A professzor szerint Európában is több maláriás és dengue-lázas megbetegedést és halálesetet tapasztalhatunk, és fel kell készülnünk a járványok kitörésére. A legfontosabb lépés egy jó előrejelző és figyelmeztető rendszer kiépítése, hogy a leginkább veszélyeztetett területeken időben közbe lehessen lépni.
