Magyar bírók tömeges panaszbeadványa az Európai Bizottságnál
Az Európai Bizottság oldalán szerdán közzétett információk szerint "jelentős számú" panasz érkezett a magyar bíróktól és bírósági alkalmazottaktól az alacsony fizetéseik és az illetmények automatikus indexálásának hiányával kapcsolatban. A pontos számot nem közölték, de a bejelentések száma "igen jelentős".
A hvg.hu információi szerint a magyar bírók és bírósági alkalmazottak megalázóan alacsony fizetéseik és az illetmények automatikus indexálásának hiányával miatt fordultak az Európai Bizottsághoz. A panaszokat Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója kezdeményezte néhány hete, aki a 24.hu-nak nyilatkozva arra bíztatta kollégáit, hogy kövessék példáját, mivel minél többen teszik ezt, annál jelentősebb lesz a fellépésük.
Az Európai Bizottság szóvivője korábban kifejtette, hogy a bírók javadalmazása az uniós jog szerint a bírói függetlenség alapvető garanciája, és hogy a beérkező hivatalos panaszokat "nagyon alaposan értékelik". A Bizottság nyilvános átvételi elismervényében azt írták, hogy a közlemény közzétételével gyors válaszadást és az érintettek tájékoztatását szeretnék elősegíteni.
A beadványok nagy száma miatt a Bizottság nem tud minden egyes panaszra külön válaszolni, így a panaszosok a Bizottság honlapján kapnak majd tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről és az esetleges további lépésekről. A Bizottságnak legfeljebb 12 hónapja van a panaszok megvizsgálására, és ha azokat megalapozottnak találja, kötelezettségszegési eljárást indíthat, ami akár az Európai Bíróságon is folytatódhat.
A bírói illetményalap Magyarországon jelenleg bruttó 566 660 forint, amit pótlékok egészítenek ki, így egy járásbírósági bíró átlagos jövedelme alig haladja meg a bruttó egymillió forintot. Ezzel szemben a horvát bírói jövedelem másfélszerese a magyarországinak. Az igazságügyi alkalmazottak helyzete még rosszabb, mivel béreik szintén a bírói illetményalaphoz kötöttek, és sokan közülük mindössze 230-260 ezer forintot visznek haza havonta.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke, Szabó Péter az InfoRádióban figyelmeztetett, hogy az illetmények emelése nélkül a munkaerő-elvándorlás folytatódni fog, és a bíróságok működőképessége veszélybe kerülhet. A bírósági vezetők egységben szólaltak fel a fizetésemelés érdekében, és az OBT 35 százalékos visszamenőleges illetményemelést kért, amely nagyságrendileg 35 milliárd forintba kerülne, de a kormány szerint erre nincs fedezet. Oláh Gaszton szerint "Elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az."
A bírók már jó ideje, korábban nem látott egységben lépnek fel a fizetésük miatt. Az igazságszolgáltatásban dolgozók javadalmazásának szintje már az idei, július 24-én kiadott jogállamisági jelentésben is szerepel, mely külön rámutatott, hogy a bírók, az ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi alkalmazottak illetményét legutóbb 2022 januárjában emelték, azóta viszont az infláció meghaladta a 37 százalékot. A Bizottság ezért javasolta a kormánynak a strukturális intézkedések megtételét, figyelemmel az európai standardokra.