Orbán blokkolta az ötletet, amely kiszoríthatta volna az oroszokat a paksi atomerőmű-bővítésből
Tavaly tavasszal rendkívüli manőverek zajlottak a hosszú ideje jelentős késéssel küzdő paksi atomerőmű-bővítési projekt körül.
Bár a nukleáris szektort nem érintették a Nyugat által Oroszország ellen Ukrajna elleni támadása miatt bevezetett szankciók, felmerült, hogy ez előbb-utóbb megtörténhet. Még a magyar kormányon belül is, amely egyre szorosabb szövetséget épített ki a Kremllel, felmerültek kérdések arról, hogy az oroszok képesek lesznek-e befejezni a Paks II-t, ahogy az új reaktorokat nevezik.
Ezek a megfontolások olyan messzire mentek, hogy a Direkt36 nyomozása szerint az állami szereplők között megfogalmazódott egy olyan ötlet, amely lassan kiszoríthatta volna az oroszokat.
A Paks II Zrt., a projektért felelős magyar állami vállalat, döntött úgy, hogy nem szembesül közvetlenül az oroszokkal, hanem a francia Framatome vállalatot bízza meg egy másik atomerőmű építésével Paks III néven, bár valószínűleg más helyszínen. Ezzel egy időben a magyar kormány már nem nyújtott volna jelentős segítséget az oroszoknak, amitől úgy vélték, hogy a Paks II projekt kudarcba fullad.
Néhány hét habozás után az ötlet végül nem valósult meg. A történésekkel ismerős források szerint, bár az ötletet támogatta Lantos Csaba energetikai miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök nemet mondott. Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz projekt folytatódjon.
Az oroszoknak egyedül kell szenvedniük
Az orosz függőség csökkentésére irányuló ötlet akkor merült fel, amikor 2023 januárjában világossá vált, hogy Németország vonakodik egy kulcsfontosságú berendezés szállításától a Paks II építéséhez. A német kormány megtagadta a Siemensnek, a konzorcium német tagjának a szállítást, mivel a szankciók megtiltják olyan technológia szállítását Oroszországnak, amelyet katonai célokra is felhasználhatnak. Szijjártó Péter külügyminiszter erőteljesen bírálta a német hozzáállást.
A német döntés után a magyar kormány számára világossá vált, hogy bár az EU szankciói nem tűnnek közvetlenül érinteni a nukleáris ipart, mégis közvetetten kapcsolódnak hozzá. A kormány úgy vélte, hogy az országnak továbbra is szüksége van egy új atomerőműre, ezért különböző alternatívákat kezdett mérlegelni.
A Paks II Zrt., amelyet a 2022-es parlamenti választások után új vezetés irányít, fontos szerepet játszott az ötletelésben. A vállalat az ötletet úgy fogalmazta meg, hogy a háborút felhasználva nyomást gyakoroljanak az oroszokra, vagy akár megszabaduljanak a Rosatomtól, amelynek nehézségei voltak még a tervezési munkálatokkal is. A magyar kormány azonban nem bánta volna, ha az oroszok összeszedik magukat ebben a helyzetben, és a Paks II mellett a Paks III is megépülne. A kormány úgy vélte, hogy az aktuális nagyméretű akkumulátorgyár-fejlesztési tervek új energiaforrásokat igényelnek, így mindkét újonnan épült atomerőműre szükség lehet.
Orbán nemet mond
Az ötlet, hogy a franciákkal dolgozzanak együtt, nemcsak azért merült fel, mert jelentős nukleáris tapasztalatokkal rendelkeznek, hanem Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közötti közeledés miatt is. Orbán egy találkozón is részt vett Macronnal, amikor a Paks III-ról szóló kormányzati tárgyalások kezdődtek. Bár a találkozó részleteit nem hozták nyilvánosságra, néhány nappal később a Financial Times arról számolt be, hogy a Paks projekt és a nukleáris kérdések is szóba kerültek a két politikus találkozóján.
Azonban a Paks III tervei végül nem valósultak meg. Ismerős források szerint Orbán ragaszkodott a Paks II megépítéséhez. "Orbán úgy döntött, hogy az orosz úton marad," magyarázta egy forrás, aki szerint Orbán döntését nemcsak jogi és pénzügyi szempontok, hanem az időfaktor is motiválta. Egy teljesen új projekt engedélyezése az alapoktól kezdve újra kellett volna kezdeni, ami azt jelentette volna, hogy közel tíz év munkáját vesztegetik el a Paks II projekten.
Szakmai érdekek a politika árnyékában
2023 első felében Oroszország Ukrajna elleni háborúja egy másik helyzetet teremtett, amelyben a magyar kormány kényszeríthette volna az oroszokat a nukleáris területen való versenyre. Ez nem a Paks II folyamatban lévő építésével kapcsolatos volt, hanem a még működő Paks I atomerőművel.
Az EU évek óta sürgeti a tagállamokat, hogy keressenek alternatívát az orosz üzemanyagra. A háború kitörése után a diverzifikáció még fontosabbá vált ezen a területen. Két vezető szállítót kellett mérlegelni, a francia Framatome-ot és az amerikai Westinghouse-t. Azonban – ahogy egy magyar nukleáris technológiai szakértő fogalmazott – a Westinghouse-nak nagy előnye van a Framatome-mal szemben, mivel az amerikaiak korábban gyártottak üzemanyagot orosz típusú reaktorokhoz, és a finnek a múltban használták is azt a Loviisa atomerőműben. A franciáknak jelenleg nincs hasonló termékük, és a nukleáris szakértők szerint több évet vesz igénybe a fejlesztés, hogy az orosz egységekben használható üzemanyagot előállítsanak.
Több EU-tagállam, amelyek orosz építésű atomerőműveket használnak – mint például Bulgária, Csehország és Finnország – ezért a háború kitörése után szerződést kötött a Westinghouse-szal. A Paks I vezetősége is felvette a kapcsolatot az amerikai céggel. A tárgyalások annyira előrehaladottak voltak, hogy 2023 első felében szerződést terveztek az amerikai céggel. Elképzelés szerint a Paks négy egységéből egy az aktuális üzemidő végéig amerikai üzemanyaggal működött volna.
Azonban a szerződést soha nem írták alá. A folyamat először akkor állt le, amikor Horváth Péter Jánost, aki jó kapcsolatokkal rendelkezik a Fideszben, kinevezték az erőmű vezetőjévé 2023 januárjában. A helyzettel ismerős források szerint úgy tűnik, ő nem akarta, hogy az üzlet megtörténjen. A tárgyalások a Westinghouse-szal aztán ismét megrekedtek tavaly nyáron, mivel a magyar oldalnak hiányzott a "legmagasabb szintű politikai jóváhagyás", mondta egy forrás. A helyzettel ismerős források szerint a döntésben szerepet játszott az Orbán-kormány antipátiája az amerikai demokrata adminisztrációval szemben.
Bár a francia Framatome jelenleg nem rendelkezik a Paksban használható üzemanyaggal, a magyar kormány elkezdett a francia vállalatot alternatívaként emlegetni. Ahogy a Telex korábban beszámolt róla, Orbán egy szeptemberi privát eseményen beszélt a jövőbeni francia üzemanyaggal működő Paks I terveiről. Néhány nappal később Lantos Csaba vezette Energetikai Minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a Framatome-mal, amely több területet is felölelt, köztük az üzemanyag-ellátást.
Egy helyzettel ismerős forrás szerint ennek hátterében az EU vágya állt, hogy csökkentse az orosz függőséget a nukleáris területen. "A kérdés az, hogy az orosz függőséget amerikai függőséggel helyettesítjük-e, vagy azon belül az EU-n belül oldjuk meg," mondta a forrás, aki hozzátette, hogy a francia Framatome jelenleg egyértelműen a Westinghouse versenytársa az atomerőmű-építésben, az üzemanyag-gyártásban és az urándúsításban. És ebben a geopolitikai hatalmi játékban az Orbán-kormány a franciákkal együtt mozdulna.
Orbán és Zelenszkij telefonon beszéltek
Orbán Viktor miniszterelnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szerdán, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t.
Bertalan Havasi szerint a hívás fő célja az volt, hogy "átnézzék a magyar-ukrán kapcsolatok összes fontos elemét. Az egyik kulcskérdés a háború és a béke kérdése volt".
A miniszterelnök sajtófőnöke nem adott további részleteket arról, hogy pontosan miről tárgyaltak a felek, a közlemény csak annyit mondott, hogy Orbán Zelenszkijnek elmondta, Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely a békéhez vezet, és hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában.
Az Orbán-Zelenszkij találkozó időzítéséről folyó megbeszélések azóta tartanak, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A magyar kormány szerint Ukrajnának először bizonyos előfeltételeket kellene teljesítenie, de ez még messze van. A két vezető alkalmanként találkozott diplomáciai összejöveteleken külföldön, legutóbb tavaly decemberben Argentínában.
A Telex és a magyarországi oknyomozó újságírással foglalkozó Direkt36 közötti partnerség része ez a cikk.
