A hazai ipar továbbra is küzd: csökkenő autó- és akkumulátorgyártás
A magyar ipar teljesítménye 2024 márciusában jelentős csökkenést mutatott, ami aggodalomra ad okot a szektorban. A termelési volumen 10,4%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ami jócskán meghaladta az 5,3 százalékos visszaesésre vonatkozó piaci előrejelzéseket. A munkanaphatástól megtisztítva is 2,8%-os visszaesést regisztráltak, ami jelentős csökkenésnek számít a korábbi időszakokhoz képest.
A márciusi adatok nem váratlanok, hiszen a KSH külkereskedelmi jelentése már utalt az export csökkenésére. A hazai ipar növekedése 2022 második felében állt meg, azóta stagnáló, enyhén csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. A márciusi visszaesésben szerepet játszhatott a több ünnepnap is, hiszen kiigazítás nélkül az éves alapú visszaesés 10,4%-ra rúg. Azonban a fő probléma a gyenge külső konjunktúra, amely negatívan befolyásolja az exportorientált magyar ipar teljesítményét. A feldolgozóipar minden alágában csökkenést tapasztaltak az előző év azonos hónapjához képest, különösen érzékenyen érintve a járműgyártást és a villamos berendezések, például akkumulátorok gyártását.
A villamos berendezések gyártása fél év alatt 16%-kal csökkent, ami azt jelzi, hogy az akkumulátorgyárak termékei iránt sincs megfelelő kereslet. A járműipar elektromos átállása is lelassult a gyenge külső konjunktúra miatt.
A KSH GDP-gyorsbecslésében említett ipari hozzáadott érték csökkenése is alátámasztja a nehézségeket. A szakértők szerint a külső piacok gyengélkedése miatt nem várható érdemi felpattanás a közeljövőben, az év második felére prognosztizálják az élénkülést. Európában már megjelentek az élénkülés első jelei, de ezek még nem elegendőek egy gyors fordulat elindításához. Az idei év első három hónapjában az ipari termelés 4,1 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.
Az év első két hónapjához képest is tovább romlott a teljesítmény. Január-februárban az ipari termelés 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés a tavalyi első két hónaphoz mérve. A legnagyobb mértékben, 11,7 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 1,3 százalékkal csökkent.
Mindezt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében úgy kommentálta a gyenge adatot, hogy azt csupán az exportpiacaink gyengélkedése okozta. Eközben az NGM által is hivatkozott német gazdaságban az ipari termelés a vártnál kevésbé csökkent márciusban az előző havihoz képest: szezonális és naptári kiigazítással csak 0,4 százalékkal, míg az egy évvel korábbitól pedig naptári kiigazítással 3,3 százalékkal maradt el.
Az NGM viszont továbbra is azt mantrázza, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a magyar gazdasági növekedés ütemét, ehhez pedig a többi között a júniusban induló otthonfelújítási programot veti be.
Az azonban valóban pozitív, hogy a megrendítő magyar ipari adat ellenére a magyar vásárlók márciusban már elkezdtek visszaszivárogni a boltokba, és februárhoz képest két százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Elemzők szerint a márciusi adatok „lényegében le is nullázták a februári felpattanást”, és a részletes adatokra még várni kell, de az előzetes adatközlés egy általánosan romló tendenciát vázolt fel. Az élelmiszeripar kevésbé csökkent, de a legnagyobb súlyú alágak, a jármű- és villamos berendezés gyártása mélyrepülésben van. A beszerzési menedzser index hat hónapja a bővülést jelző 50-es érték felett van, miközben a valós ipari teljesítmény egyáltalán nincs felszállóágban. Összességében az ipar teljesítménye idén enyhén negatív lesz, ami visszafogja majd a GDP-növekedést is.
