Négy nyugati fegyver, amelyet Ukrajna szívesen látna hadseregében

Az Egyesült Államok és Európa folyamatos támogatása mellett Ukrajna újabb nyugati fegyvertípusok beszerzésére törekszik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kívánságlistáján szereplő eszközök közül négyet emelünk ki, amelyek jelentős előnyt jelenthetnének az ország számára a harctéren.

Az elmúlt két év során Ukrajna már hozzájutott olyan modern nyugati fegyverekhez, mint a Storm Shadow/SCALP-EG robotrepülőgépek és a Bradley lövészpáncélosok. Zelenszkij azonban további, eddig elérhetetlen fegyvertípusokat is szeretne beszerezni.

Nyugati madarak az ukrán légierőben

Zelenszkij elnök vadászbombázók iránti igénye merész választékot tükröz, beleértve az F-16 Fighting Falconokat, Panavia Tornadokat, Eurofighter Typhoonokat, Jas 39 Gripeneket és az F-35 Lightning II-eseket. Az F-16-osokhoz való hozzáférés már valószínűsíthető, de a többi típus esetében nagyobb a bizonytalanság.

Az F-35-ösök átadása nem várható, mivel ezek a gépek túlságosan modern technológiát képviselnek, amelyeket Ukrajna jelenleg nem tudna sem fenntartani, sem repülni, és az amerikaiak sem szeretnék, ha ezek az oroszok kezére kerülnének.

A Panavia Tornado felkerült a listára, mivel ezek a gépek éppen leváltás alatt állnak, és a leselejtezett példányokat olcsón értékesíthetik. A Tornado nem népszerű, de nem is rossz fegyver.

Az Eurofighterek és a Gripenek átadása kevésbé valószínű, mivel az ukrán pilóták még nem kezdték meg az átképzést ezekre a típusokra. A svédek azonban 2030-ban tervezik a Gripenek leváltását, így hosszú távon elképzelhető, hogy Ukrajna is kap belőlük.

Nehézsúlyú francia: AMX-56 Leclerc általános harckocsi

Ukrajna már kapott modern NATO harckocsikat, de Franciaország eddig nem adott át AMX-56 Leclerc harckocsikat. A Leclerc harcértékéről keveset tudunk, mivel csak békefenntartó missziókban vett részt, és éles tűzharcban még nem bizonyított.

Az ukrán csapatoknak jelenleg nem harckocsikra van a legnagyobb szükségük, mivel a nyugati páncélosokból álló kis szállítmányok önmagukban nem hoznak áttörést, és további támogatás nélkül nem lennének hatékonyak. A Leclerc átadása így nem valószínű, de az elődjéből, az AMX-30-asból még van készleten, bár ezek a tankok már elavultak és rozsdásodnak.

Németország tartózkodik: Taurus KEPD-350 robotrepülőgépek

Németország nem tervezi a Taurus robotrepülőgépek átadását Ukrajnának, mivel ezek a fegyverek még a Storm Shadow/SCALP-EG robotrepülőgépeknél és az ATACMS rakétáknál is nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, és így komoly fenyegetést jelenthetnének Oroszország számára.

A Taurus robotrepülőgépek 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, nehezen elfoghatóak, és jelentős pusztítást képesek okozni. Bár csak repülőgépekről indíthatóak, az ukránok már alkalmaztak hasonló megoldásokat más típusoknál. A német katonai vezetésben felmerült a Taurusok átadásának ötlete, de a politikai akadályok jelentősek. Azonban nem lenne meglepő, ha amerikai nyomásra mégis sor kerülne az átadásra.

Csendes gyilkosok: MQ-1 Predator és MQ-9 Reaper drónok

Az MQ-1 Predator és az MQ-9 Reaper drónok az amerikai drónok közé tartoznak, amelyeket az ukránok szívesen kipróbálnának. Az MQ-1 eredetileg felderítésre szolgált, míg az MQ-9 a Predator továbbfejlesztett változata, amely nagyobb terhelhetőséggel és hatótávolsággal rendelkezik.

Az orosz légvédelem gyengesége miatt a Bayraktar TB-2-es drónok sikeresek voltak, de a hiányosságok kiküszöbölése után az oroszok csökkentették a TB-2-esek számát. A Predator és a Reaper drónok nagyobbak, nehezebbek, igényesebbek és drágábbak, mint a török drónok, de jobb túlélési esélyekkel rendelkeznek.

NATO beavatkozásának lehetősége

A NATO "legalább két vörös vonalat" húzott meg, amelyek átlépése esetén a védelmi-katonai szövetség közvetlenül beavatkozna az ukrajnai konfliktusba. Ezek közül az egyik az ukrán védelmi vonalat áttörő Oroszország és Fehéroroszország közvetett vagy közvetlen bevonása-belépése a háborúba. A második "vörös vonal" Oroszország katonai provokációi a balti országok, Lengyelország ellen, vagy egy "szándékos támadás Moldova ellen". Ha e két vörös vonal bármelyikét átlépik, a NATO állítólag aktiválja a Magyarországon, Lengyelországban, a balti államokban, Romániában és Szlovákiában állomásozó összesen 100 ezer katonát.

Romániában jelenleg 5500 külföldi katona állomásozik, és tervek szerint egy év alatt 9000-re emelnék a számukat. A romániai Nagysinken állomásozó harccsoportot 2025-re akár dandárrá is fejleszthetik, ami jelentős erősítést jelentene, beleértve a Leclerc harckocsikat és önjáró lövegeket is.

A román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai (mintegy 2000 fő) katonák is szolgálatot teljesítenek Nagysinken, és további külföldi katonák állomásoznak a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu és az aranyosgyéresi légitámaszponton, a dél-romániai Deveselun és Craiován is.

Georgita Vlad vezérkari főnök szerint Románia felkészül egy esetleges háborúra Oroszországgal, és a lakosságot is fel kell készíteni, míg Mircea Geoana, a NATO főtitkár-helyettese kijelentette, hogy a szövetségnek jelenleg nincs szándékában csapatokat küldeni Ukrajna területére.