A magyar EU-elnökség, a védelmi ipar és az élelmiszeripar kihívásai

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere, a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján beszélt arról, hogy a magyar soros EU-elnökség idején kiemelt cél lesz az európai védelmi ipar fejlesztése, miközben az élelmiszeripar adóterhei is reflektorfénybe kerültek.

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) által rendezett konferencián Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt az első meghívott felszólaló, aki többek között a védelmi ipar fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. A honvédelmi miniszter szerint az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az Európai Unió védelmi ipara nem tudott lépést tartani a XXI. század kihívásaival.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség alatt prioritás lesz a szövetség hadi- és védelmi-iparának modernizálása, hogy megfeleljen a kor sztenderdjeinek. A tárcavezető ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarország továbbra is tartózkodni fog a fegyverszállítástól Ukrajnába.

Az élelmiszeripar terén azonban Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke rámutatott, hogy a magyar élelmiszereken a legmagasabb az adó Európában, ami negatív hatással van az ágazat versenyképességére és hatékonyságára. Magyarországon a termékeken jelent meg nagy adó, amely több mint tíz éve átalakított adóstruktúra eredménye. A 27 százalékos áfa mellett a népegészségügyi termékadó és a kiskereskedelmi extra profitadó is növeli az élelmiszerárakat, míg az uniós átlag csupán 14 százalék.

Éder Tamás szerint a magyar élelmiszeripar hatékonysága és versenyképessége elmarad a kívánt szinttől, a fejlesztések elmaradása mellett a nyereség is kevés. A magyar cégek nem tudnak megfelelő profitot realizálni az ilyen adóterhekkel sújtott fogyasztókkal szemben. A korábban 56 százalékos szinten tetőzött élelmiszerinfláció messze meghaladta az uniós átlagot, és bár elindult a korrekció, az élelmiszerek ára nem várhatóan csökken jelentősen, ha az adóteher nem mérséklődik.