Háború Ukrajnában – ez történt áprilisban

Több mint fél év után újraindul az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás, miután a törvényhozás mindkét házán átment az új segélycsomagról szóló törvény. Az amerikai fegyverek kritikus időpontban érkeznek, az ukránok a front több szakaszán is visszavonulóban vannak a nyomasztó orosz tüzérségi, légi és létszámbeli fölény miatt.

A hónap legfontosabb fejleménye: megszavazták az amerikai támogatást

Fél éves huzakodás után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta az Ukrajnának szóló, 61 milliárd dolláros segélycsomagot. Az első szállítmányok szinte azonnal elindultak, és az optimisták szeretnék azt hinni, hogy még nem késő. A segélycsomag legnagyobb részét (25,7 milliárd dollárt) katonai felszerelésekre költik, melyből 13,4 milliárdot az amerikai készletek feltöltésére fordítanak, vagyis Ukrajnába nagyrészt nem frissen gyártott fegyverek, hanem a hadsereg raktáraiból előhozott régebbi eszközök kerülnek.

A hadiipari termelés fokozására 7 milliárdot fordít Washington, a hírszerzési műveletekre 3,3 milliárdot, 13,8 milliárdot pedig az ukrán erők kiképzésére szánnak. A gazdasági támogatás 7,9 milliárd dollár, amely kölcsön formájában érkezik, de az elnök dönthet a hitel elengedéséről. Az amerikai haderő európai jelenlétének növelése 7,3 milliárd dollárba kerül, melynek felét humanitárius segélyezésre, a többit pedig többek között kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre és aknamentesítésre költik.

Mi történt a frontokon?

Áprilisban Donyeck megyében folytak a jelentősebb harcok, ahol az ukrán védőknek több kisebb települést is fel kellett adniuk. Az ukrán erőknek főleg az oroszok tüzérségi fölénye okoz súlyos veszteségeket, és a helyzetük tovább nehezítette az erősödő orosz drónhadviselés és a légvédelem lőszerhiánya.

Az orosz támadások fő célja a Donyeck kapujának nevezett Csasziv Jar elfoglalása. A város stratégiai fontosságú, mivel kevesebb, mint 30 kilométerre fekszik Kramatorszktól, Donyeck megye egyik legnagyobb, ukrán kézen maradt városától.

Mi történik a hátországban?

Az ukrán parlamenten átment a mozgósítás szabályait szigorító törvény, amely többek között megnehezíti a külföldön tartózkodó, hadköteles ukrán állampolgárok helyzetét. A jogszabály megtiltja az ukrán külképviseleteknek, hogy intézze a kint tartózkodók konzuli ügyeit, amíg azok nem jelentkeznek toborzóközponba.

Mi történik a nemzetközi színtéren?

Az amerikai segélycsomag mellett Ukrajna újabb európai országokkal írt alá kétoldalú, hosszú távú katonai és gazdasági együttműködésről szóló megállapodásokat. Finnországgal és Lettországgal már tető alá hoztak ilyen megállapodást, és további 7 állammal, köztük az Egyesült Államokkal is egyeztetnek hasonló egyezményekről.