Magyarországnak is aggódnia kell? – kiderült, mire készül Donald Trump, ha újraválasztják

A volt amerikai elnök, Donald Trump a NATO-tagországok GDP arányos védelmi kiadásainak 3 százalékra emelését tervezi, ha újra elnök lesz. Egy korábbi találkozó során a lengyel elnök meggyőzte az emelés szükségességéről.

A The Telegraph információi alapján Donald Trump, ha ismét az Egyesült Államok elnöke lesz, a NATO-tagállamok védelmi kiadásait a GDP 3 százalékára emelné. Trump szerint a tagállamoknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a szövetség kollektív védelméhez, tekintettel az Oroszország és Kína által jelentett fenyegetésekre.

Trump azt is javasolja, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra fordított kiadásokat ne vegyék bele a védelmi kiadásokba, ami azt eredményezné, hogy számos tagállam még a 2 százalékos költést sem érné el. Egy Trumphoz közel álló forrás szerint a volt elnök már régóta fontolgatja az emelés melletti érvelést, és Andrzej Duda lengyel elnökkel való találkozója meg is győzte erről.

A találkozó továbbá kulcsfontosságú volt abban, hogy Trump ne álljon ellent a Kijevnek szánt, régóta halogatott 60 milliárd dolláros segélycsomag ellenzésével. Trump korábban fenyegette a tagállamokat az Egyesült Államok támogatásának megvonásával, ha nem növelik védelmi kiadásaikat.

Magyarország már most jól áll

A tavalyi évben a 32 NATO-tagállam közül csak 11 érte el a 2 százalékos célt, köztük Magyarország is, amely picivel meghaladta ezt a költést. A három százalékos szintet azonban csak Lengyelország, az Egyesült Államok és Görögország érte el, a lengyel elnök pedig az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció lehetőségével érvelt a költségek növelése mellett.

Már zajlanak a tárgyalások

Timo Pesonen, az Európai Unió egyik magas rangú védelmi tisztviselője elmondta, hogy néhány tagállam már tárgyalásokat folytat a 3 százalékos célról zárt ajtók mögött. Az Egyesült Királyság 2023-ban a GDP 2,28 százalékát költötte védelemre, és a 2024–25-ös költségvetési évben 2,32 százalékra tervezi növelni a kiadásait.

Rishi Sunak miniszterelnök bejelentette, hogy Nagy-Britannia kiadásai az évtized végére a GDP 2,5 százalékára nőnek, ami összességében 75 milliárd fontos növekedést jelent. A brit Munkáspárt azonban, ha választási győzelmet arat, nem váltaná be Sunak ígéretét.