A mesterséges intelligencia hatása az energiapiacra

A generatív mesterséges intelligencia (AI) terjedése és az ezzel összefüggő adatközpontok növekvő energiaigénye felkeltette a befektetők érdeklődését az atomenergia és az urán iránt, ami az energiahordozó árának jelentős emelkedéséhez vezetett.

A befektetők figyelme az utóbbi időben az atomenergia-termelésre és az uránra, mint elsődleges fűtőanyagra összpontosul. Az urán ára az elmúlt évben közel 70 százalékkal emelkedett, ami felülmúlta a chip-részvényindex növekedését, jelezve az atomenergiával foglalkozó vállalatok iránti piaci bizalmat, különösen a generatív AI által generált növekvő villamosenergia-igény fényében.

Az UxC kutatócég adatai szerint a finomított urán spot ára idén februárban elérte a 106 dolláros szintet fontonként, ami 2007 óta a legmagasabb érték.

Az iparági szakértők szerint az urán árának további emelkedése várható, mivel a növekvő kereslet korlátozott kínálattal találkozik. Az atomenergia iránti érdeklődés újraéledése részben a generatív AI okozta villamosenergia-igény növekedésének köszönhető. A nagy technológiai vállalatok, mint a Microsoft, már lépéseket tettek az atomenergia felhasználására adatközpontjaikban, mint stabil energiaforrás.

A Morgan Stanley amerikai befektetési vállalat becslése szerint az adatközpontok villamosenergia-igénye jelentős mértékben fog növekedni a következő években, ami tovább erősíti az atomenergia iránti igényt. Ugyanakkor bizonytalanság övezi a várakozások valósággá válását, mivel egyes projektek, mint az amerikai NuScale Power SMR-projektje, magasabb költségekre hivatkozva kerültek leállításra.

Az uránpiac jelenlegi szűkösségét tovább súlyosbíthatják Kína és más országok új atomerőművek építésére vonatkozó tervei. Emellett felmerült az a lehetőség, hogy ha túlzott spekulatív tőke áramlik be az uránpiacra, az felhajthatja az árakat, ami hátrányosan befolyásolhatja az atomerőművek gazdaságosságát.