A magyarok 83 százaléka rossznak látja a gazdasági helyzetet az Ipsos szerint

Az Ipsos nemzetközi felmérésének áprilisi adatai szerint a magyarok 83 százaléka ítéli meg rossznak az ország gazdasági helyzetét, ami az egyik legpesszimistább eredmény a világon.

Az Ipsos által végzett kutatás során a résztvevőket arról kérdezték, hogy milyen aggályok foglalkoztatják őket leginkább saját országukban. A januári adatokhoz képest áprilisban globálisan nőtt azoknak a száma, akik szerint rossz irányba haladnak a dolgok: 59 százalékról 62 százalékra emelkedett ez az arány. Magyarországon ez az arány még ennél is magasabb, 83 százalékra nőtt a januári 78 százalékról.

A régióban Lengyelországban is megfigyelhető volt egy jelentős pesszimizmus-növekedés, az év eleji 43 százalékról 59 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik negatívan látják országuk helyzetét. Azonban még ez az érték is jelentősen elmarad a magyarországi eredménytől.

A gazdasági helyzetet illetően a megkérdezett országok átlagosan 38 százalékban ítélik meg jónak a saját gazdaságukat. Ezzel szemben Magyarországon csupán a válaszadók 17 százaléka látja pozitívan a gazdasági helyzetet, ami 7 százalékpontos csökkenést jelent a januári adatokhoz képest. Ennél csak Dél-Korea (16 százalék) és Argentína (11 százalék) áll rosszabbul.

A magyarokat leginkább a korrupció aggasztja, ezt követi a szegénység és az infláció, amelyeket a megkérdezettek 44 százaléka említett. Összehasonlításképpen, januárban a magyarok 51 százaléka az egészségügy állapota miatt aggódott leginkább, míg a szegénység, a pénzügyi és politikai korrupció is az aggasztó témák közé tartoztak.

A felmérésben a magyarok 83 százaléka mondta azt, hogy általánosságban rosszul mennek a dolgok Magyarországon, és csak a peruiak látták negatívabban az országuk teljesítményét, haladásának irányát.

A kutatásban az egyes területeket külön is vizsgálta az Ipsos, amelyből nyolcnak az adatait tették közzé. A magyarok számára legkevésbé érdekes nyolc ügy a terrorizmus, a klímaváltozás és a nemzetközi katonai konfliktus voltak, ezeket a megkérdezettek 1, 5, és 6 százaléka emelte ki.

Módszertan

A felmérés 2024. március 22. és április 5. között zajlott, 29 országban, az Ipsos Online Panel rendszerén keresztül. A résztvevők száma összesen 25 302 fő volt, különböző korcsoportokban, az országtól függően. A minta nagysága országonként eltérő volt, Magyarországon 500 főt kérdeztek meg. Az eredmények a 75 évnél fiatalabb felnőtt lakosság körében reprezentatívnak tekinthetők többek között Magyarországon is, ahol a hibahatár 5 százalékpont. A hibahatár 1000 fős mintánál 3,5 százalékpont, 500 fősnél 5 százalékpont.