A feketefoglalkoztatás és a színlelt szerződések hatása a munkaerőpiacra

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint jelentős a feketefoglalkoztatottak és a színlelt szerződésekkel foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami súlyos következményekkel járhat a munkavédelemre és a bérekre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, tavalyi adatok alapján közölte, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2023-ban összesen 13.447 ellenőrzést végzett, mely során 48.853 munkavállalót érintően 4.568 esetben állapítottak meg feketefoglalkoztatást, és 28 esetben színlelt szerződést 59 főt érintően. A színlelt szerződések aránya kis súlyú a feketefoglalkoztatáshoz képest.

Sok esetben a szerződéskötés jogi tájékozatlanságból fakad, nem szándékos színlelésből. Azonban, ha a foglalkoztató színlelt szerződést köt, a hatóság munkaügyi bírságot szab ki, amely objektív alapú szankció, és nem függ a foglalkoztató szándékától. Az érintett létszám és az intézkedések száma 2010 óta jelentősen csökkent.

A feketefoglalkoztatás terén a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, gépiparban, kereskedelemben és vendéglátásban is jelentős a szabálytalanul foglalkoztatottak aránya. Aki közterhekkel akar spórolni, az tipikusan nem köt szerződést. A bírságok többségét a feketefoglalkoztatás miatt szabták ki, összesen 934 millió forint értékben, melynek jelentős részét az építőipar, a vendéglátás, valamint a feldolgozó és gépipar vállalkozásai kapták.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a munkavédelmi szabályok gyengítése és az ellenőrzési területeken történő változások miatt a munkavállalók egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Kocsis Ildikó ügyvéd hozzátette, hogy a szabálytalan foglalkoztatás miatt a munkavállalók nem kapnak nyugdíjjogosultságot, jövedelemigazolásuk hiányos lesz, egészségügyi ellátásukhoz való jogosultságuk veszélybe kerülhet, és adóbevallási kötelezettségük elmulasztása miatt büntethetők lehetnek.