A lakáshitelezés változásai 2023-ban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2023-ban a lakáshitelek állománya többnyire támogatás nélküli kölcsönökből állt, és bár a hitelállomány növekedése lassult, a problémamentes hitelek aránya magas maradt.

A KSH elemzése szerint 2023-ban a lakáshitelek állományának négyötöde támogatás nélküli kölcsön volt. Az összesített lakáshitel-állomány 1,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elérve az ötezer milliárd forintot, ami azonban jelentős lassulást jelent a korábbi évekhez képest. A GDP-hez viszonyított arány 7,5 százalékról 6,7 százalékra csökkent. Az államilag támogatott lakáshitelek állománya 7,1, míg a támogatás nélkülieké 0,3 százalékkal haladta meg az előző év végit, ami azt jelenti, hogy a teljes lakás-hitelállomány döntő többségét (81 százalék) a támogatás nélküli hitelek adták.

A hitelfolyósítók szerinti megoszlásban nem történt lényegi változás: a bankok részesedése 59, a jelzáloghitel-intézeteké 31, míg a lakás-takarékpénztáraké 10 százalék volt. A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 98 százalékra emelkedett, a pandémia alatt enyhén visszaesett, majd 2023 végére ismét elérte a 98 százalékot.

2023-ban összesen 51,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek 608 milliárd forint értékben, ami 45 százalékkal kevesebb a hitelek számában és 49 százalékkal kevesebb az értékben a 2022. évhez képest. Az államilag támogatott hitelek összértéke 56, míg a támogatás nélkülieké 47 százalékkal csökkent.

Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022 második félévében kezdett csökkenni, majd 2023 első félévében tovább csökkent, de a tavalyi év második félévében már újra emelkedett, elérve a 12,9 millió forintot.

A lakáshitelezésben a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 54, összegének 67 százaléka ezt a célt szolgálta. Az új lakás építéséhez és vásárlásához nyújtott hitelek száma és összege jelentősen csökkent, míg a korszerűsítési, bővítési hitelek és a hitelkiváltások száma és összege drasztikusan visszaesett.

A családi otthonteremtési támogatások (csok) iránti kereslet is csökkent 2023-ban. A folyósított támogatások száma 44, összege 47 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A támogatások 71 százalékát használt, 19 százalékát új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe, és a használtlakás-vásárlások részesedése emelkedett a támogatottak között.