Nem éri meg hazudni az önéletrajzban, a referenciák mindkét félnek segíthetnek

Hiába nagy a csábítás, nem érdemes füllenteni álláskeresés során arról, hogy milyen képességeink, készségeink, vagy korábbi munkatapasztalataink vannak, ugyanis kicsit később megihatjuk a levét. A kiválasztás során ráadásul a legtöbb esetben ellenőrzik a referenciáinkat, sőt ajánlólevelet is kérnek, amelyek ugyan hasznos elemei a felvételnek, mégis sokszor egyenlőtlenséget szülhetnek.

Nagy társaságban senki sem szeretné bevallani – a jelenlegi kollégái előtt pedig pláne nem –, hogy ismer olyat, vagy akár vele is előfordult, hogy némileg kiszínezte, vagy ferdített az önéletrajzán, amikor az állásra jelentkezett. A legtöbb munkavállaló megérti, hogy ha a kvalitásairól vagy a korábbi munkahelyeiről füllent, a felvétele után, élesben hamar kiderülhet, és ez a pozíciója elvesztésével járhat. Mégis sokan ezt látják a legjobb lehetőségnek egy-egy munkáért folytatott kiválasztási folyamatban.

Napjainkban egyre kevesebbszer történik ilyen ellenőrzés, ami korántsem biztos, hogy egy jó gyakorlat. A munkáltató a kiválasztási folyamat során a legjobb döntés meghozatala érdekében több forrásból származó információt is figyelembe vesz, ideértve a jelentkező korábbi munkahelyeit és munkatapasztalatát, közösségi média jelenlétét, az interjúkérdésekre adott válaszokat és néha még a pszichometriai tesztek eredményeit is.

Állandósíthatják a meglévő egyenlőtlenségeket

Az ellenőrzés nem minden esetben váltja be a hozzáfűzött reményeket. Az egyik probléma az, hogy a jelöltek nem férhetnek hozzá hasonló hitelességű személyekhez, akik beszámolnának korábbi munkáikról, vagy ajánlanák őket. Egy magas társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező személy nagyobb valószínűséggel fér hozzá felsővezetőkhöz vagy releváns területeken tapasztalt szakemberekhez, akik hajlandók pozitív jelentést készíteni róluk. Ha egy pályázó még az előző munkahelyén dolgozik a kiválasztás ideje alatt, megeshet, hogy a főnöke, vagy munkatársa szándékosan rossz színben tünteti fel. A legtöbb referencia valósságát éppen emiatt nehéz ellenőrizni.

A kutatások azt sugallják, hogy az ajánlólevelek hátrányos helyzetbe hozhatják a női jelölteket azzal, hogy kétségbe vonják alkalmasságukat. A női jelöltekről szóló levelek gyakrabban tartalmaznak negativitást, halvány dicséretet és feltételezést.

Keverni kell a módszereket a megfelelő választáshoz

A strukturált interjúk, a próbafeladatok és a munkavállalás előtti értékelések hasznos betekintést nyújthatnak az alkalmazottak teljesítményébe. Az adott munkakör kiválasztásának folyamatát a szerepkör követelményeihez kell igazítani. Ha egy munka erős írási készségeket igényel, ezt próbafeladatokon vagy a felvételt megelőző értékeléseken keresztül lehet felmérni. A strukturált módszer használata esetén a fentebb sorolt torzítások jóval kisebb esetben fordulhatnak elő. A referenciaellenőrzések továbbra is gyakoriak, de korlátaik egyértelműek. A strukturált felvételi rendszer bevezetésével és más jól bevált alkalmazott-kiválasztási módszerek alkalmazásával a referenciák továbbra is beépíthetők egy felvételi folyamat utolsó lépéseként.

(Borítókép: ijeab / Getty Images)