A Kádár-rendszer titkos hadiüzemei

Az 1960-as években a magyar átlagpolgár nem is sejtette, hogy a mindennapi élet számos tárgya háborús időkben hadiipari termékké válhatott volna. A Kádár-rendszer ipara felkészült arra, hogy szükség esetén gyorsan átállítsa a gyártósorokat a védelmi termelésre.

A Kádár-korszakban a lőszergyárnak épült Hajdúsági Iparművek bojlerei, a siroki Mátravidéki Fémmű tubusai, a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár Lehel hűtőgépei, és a Videoton színes tévéi mind-mind átalakíthatóak lettek volna hadiipari termelésre, ha a szocialista rendszert vagy az országot támadás éri.

A Mátravidéki Fémművek Tubus-és Kupakgyára töltényhüvelyeket, az egri Irodagépgyár robbanó szerkezetek detonátorait, a gyöngyösi Szerszám és Készülékgyár géppisztolyokat, a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyiművek pedig robbanóanyagot gyártott volna. A tököli Lámpagyárban kézi lőfegyverek és katonai lámpák, Martfűn katonai bakancsok, a budapesti Finommechanikai Vállalatnál pedig lokátorok és mikrohullámú precíziós bemerő műszerek kerültek volna előállításra.

A szocialista rezsim négy évtizeden át tartó félelmei miatt a kiemelt üzemek gépsorait úgy alakították ki, hogy rövid időn belül átállíthatóak legyenek háborús termelésre. Ezt a képességet 2-3 évente titkos gyakorlatok keretében tesztelték, melyeken csak a legmegbízhatóbb párttagok vehettek részt.

A Danuvia Szerszámgépgyárban, ahol korábban géppuskákat és golyószórókat gyártottak, a leggyorsabban tudtak volna átállni a hadiipari termelésre. Érdekesség, hogy az itt készülő fapuskák tusa méretarányos volt, és elegendő diófa alapanyag állt rendelkezésre, ami akár 100 éves piaci igényt is kielégíthetett volna.

Murányi Miklós történész szerint a korábban repeszgránátokat gyártó Prés-és Kovácsoltvasgyár veszteséges volt, de ha szükség lett volna rá, 24 órán belül visszaállíthatták volna a gépsorokat. A miskolci Könnyűgépgyár esetében pedig a sajtoló gépeket a szabad ég alatt tárolták, ami miatt berozsdásodtak, de a fegyelmi ügyet titokban tartották.

A titkos lőpor- és robbanóanyag-gyártás során a tesztek csak a tervszámok 30 százalékát érték el. A Mechanikai Műveknél például a tesztelés során a gyártott tüzérségi lőszerre nem jutott elegendő gyújtószerkezet, és a szükséges csapos csavarokból is hiány volt.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárának egyik titkos dossziéja szerint Végh Tibor mérnök, aki korábban hadieszközök titkos gyártásában dolgozott, felmondott, mert nem akart tepsigyártó lenni. A felmondás miatt eljárás alá vonták, de a mérnök sorsáról nincsenek feljegyzések.