Közösségi média és emberi jogok: Norvég bűnöző az igazságszolgáltatás középpontjában
Egy norvég szexuális bűnöző azt szeretné, ha az ország legfelsőbb bírósága nyilvánítsa emberi jognak a közösségi médiához való hozzáférést, ezzel is újraírva a jogi kereteket.
A férfi, aki tavaly 13 hónap börtönbüntetésre ítéltetett egy kiskorú molesztálása miatt, és 2 évre eltiltották a Snapchat használatától, most a norvég legfelsőbb bírósághoz fordult. Ügyvédei szerint a közösségimédia-fiók elvétele az emberi jogok európai egyezményébe ütközik. A bíróság csütörtökön kezdi meg a beadvány tárgyalását.
John Christian Elden védőügyvéd hangsúlyozza, hogy az ügy alapvető kérdéseket érint a közösségi oldalakhoz való hozzáférés állami korlátozásának mértékéről, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságának és a társadalmi kapcsolatok fenntartásának fontos eszközei.
A norvég fellebbviteli bíróság már elutasította a férfi kérelmét tavaly novemberben, arra hivatkozva, hogy a tilalmat arányosan mérlegelték azzal a ténnyel szemben, hogy az alperes a Snapchatet gyermekek szexuális kizsákmányolására használta. Amennyiben a legfelsőbb bíróság is helybenhagyja a döntést, az elítélt férfi az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat utolsó jogorvoslatként.
A norvég bíróság februárban utasította el Anders Breivik, a 2011-ben 77 ember meggyilkolásáért elítélt férfi beadványát is, amelyben a magánzárkás büntetésének enyhítését kérte. Az igazságügyi minisztérium jogászai szerint Breivik továbbra is jelentős biztonsági fenyegetést jelent, ezért nem engedhető a többi elítélt közelébe.
A Snapchat a 2023 második felében több mint 343 ezer fiókot tiltott le gyermekek szexuális kizsákmányolása miatt, ebből 879-et Norvégiában. Azonban nem ismert, hogy ezek közül hány fiókot zártak le véglegesen.
Az Egyesült Államokban a Kongresszus februárban kérdőre vonta a közösségimédia-cégek vezetőit az amerikai gyerekek szexuális kiszolgáltatottsága miatt. A szenátusi meghallgatáson a Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat és Discord vezérigazgatói álltak a képviselők elé, ahol mindkét párt szenátorai faggatták őket a gyerekek online platformokon tapasztalható szexuális kizsákmányolásáról és a védekezési intézkedésekről, ami időnként heves vitákhoz vezetett.
A jótékonysági szervezetek szerint 2023 volt a legrosszabb év a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó tartalmak tekintetében. A Snapchat, amelyet a Snap Inc. üzemeltet, nem engedélyezi a gyermekek szexuális kizsákmányolását, de lehetővé teszi a fiókok névtelen létrehozását. A cég e-mailben azt írta, hogy amikor szexuális kizsákmányolás és grooming viselkedés miatt letiltják a fiókokat, akkor lépéseket tesznek annak érdekében is, hogy a felhasználóhoz kapcsolódó eszközt és más, a felhasználóhoz kapcsolódó fiókokat blokkolják, hogy ne tudjanak újabb Snapchat-fiókot létrehozni.
A norvég bíróság a következő hetekben hozza meg döntését.
