Magyarországon a legmagasabb a bebörtönzöttek aránya az EU-ban

Magyarországon százezer emberre átlagosan 200 bebörtönzött jut, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot, amely 106. A jelenség okait Nagy László Tibor kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője elemezte.

A magyarországi bebörtönzöttek száma 2022-ben tovább nőtt, így az ország továbbra is az első helyen áll az Európai Unióban ebben a tekintetben. Nagy László Tibor szerint a kormány 2010-es választások utáni szigorú büntetőpolitikája és a közbiztonság, valamint az állampolgárok biztonságérzetének javítására irányuló törekvései állnak a magas fogvatartotti arányok hátterében. Hozzátette, hogy Kelet-Európában hagyományosan magasabbak a fogvatartotti arányok, mint például a skandináv államokban.

A bűnözés növekedését elősegítő társadalmi-gazdasági változások között fontos szerepet játszanak a gazdasági tényezők, mint például a gazdaság fejlettsége, a munkanélküliség, az infláció, valamint a bűnelkövetésre hajlamosabb fiatal férfiak népességbeli megoszlása. A kriminológus kiemelte, hogy a regisztrált bűncselekmények száma 2013 óta tartó csökkenése 2022-ben megállt, és 8,9%-os növekedést mutatott, bár a regisztrált bűncselekmények száma 2022-ben több mint 167 ezer volt, míg 1992-ben 447 ezer.

A bebörtönzöttek magas száma részben a bűnfelderítés hatékonyságával magyarázható, de a büntetési rendszer és a büntetéskiszabási gyakorlat, különösen annak szabadságvesztés-központúsága is befolyásolja. A társadalom többsége mégis enyhének tartja a jelenlegi ítélkezési gyakorlatot.

A börtönökben leginkább lopások és rablások miatt elítéltek találhatók, az emberölések esetében szinte minden esetben tényleges szabadságvesztést szabnak ki, de az ilyen elkövetők száma szerencsére alacsony. A bűnismétlők, különösen a különös vagy többszörös visszaesők, nagyobb valószínűséggel számíthatnak letöltendő szabadságvesztésre, mint azok, akik először követnek el bűntényt.