Lakásárak változása Magyarországon

A KSH és az MNB legfrissebb lakásárindexei alapján jelentős áremelkedés tapasztalható a korábban kevésbé népszerű országrészekben, míg a budapesti agglomerációban árcsökkenés volt mérhető.

A KSH jelentése szerint a lakások típusa jelentősen befolyásolta a piaci árak tavalyi alakulását, és a regionális különbségek is markánsak voltak. Az olcsóbb országrészekben nagyobb mértékű áremelkedés figyelhető meg, míg a budapesti agglomerációban az árak csökkentek.

Budapesten a családi házak négyzetméterára csökkent (-1,1%), míg a többlakásos épületekben 5,9%-kal nőttek az árak. A budapesti agglomerációban a családi házaknál 2,6%-os árcsökkenést, a többlakásos épületeknél pedig 5,3%-os áremelkedést regisztráltak.

A MNB 2023. IV. negyedévi jelentése szerint a nominális aggregált lakásárindex egy évvel korábban érte el a lokális mélypontját, de egy évvel később már minden vizsgált településtípus és régió saját árindexe meghaladta a korábbi értékeket. Kivételt csak Közép-Magyarország jelentett, ahol a 2023 végi árszint még mindig a 2022 közepére volt jellemző.

Budapesten a múlt év végén átlagosan 2%-kal nőttek az árak, vidéken viszont esést regisztráltak: a városokban 1,2%, a községekben 1,1% csökkenést. Országos szinten ez 0,7%-os árcsökkenést jelentett. Az országos éves drágulás 5,8%-ot tett ki, mely Budapest esetében 3,4%-os, vidéki városoknál 5,7%-os, községeknél pedig 7,5%-os növekedést jelent.

A régiós különbségek is jelentősek voltak: Pest megyei városokban 0,7%-os veszteség mellett, Dél-Dunántúlon 10,9%-os, az Észak-Alföldön 8,6%-os, Észak-Magyarországon pedig 8%-os átlagos éves drágulást regisztráltak.

Az inflációt figyelembe vevő reálárindex alapján csak a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország városai értek el növekedést a múlt év során, míg a többi terület reálveszteséggel zárt. Az országos reálárindex egy éves változása -1,8 százalék volt, ami az értékőrzéshez közelít. A III. negyedévben a reálleértékelődés -9,5%, a II. negyedévben pedig -16% volt.