Az orosz börtönben öngyilkosságot fontolgató amerikai kosaras szabadon bocsátása

Brittney Griner, az amerikai kosárlabdázó, aki kannabiszolaj birtoklása miatt került orosz fogságba, öngyilkosságot fontolgatott, de végül fogolycsere révén szabadult.

Brittney Griner, a kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó, elárulta, hogy öngyilkossági gondolatokkal küzdött, miután 2022-ben kannabiszolaj birtoklásáért bebörtönözték Oroszországban. Az ABC interjújában beszélt arról, hogy az első hetekben többször is véget akart vetni az életének, de attól tartott, hogy a holttestét nem adják ki a családjának.

Griner a börtönkörülményekről is beszélt, amelyek sokkolóak voltak számára. Említést tett egy vérfoltos matracról, amin aludnia kellett, és arról, hogy csak két vékony lepedőt kapott, így gyakorlatilag a rácsokon feküdt. Havonta csupán egy tekercs vécépapírt és egy több mint tíz éve lejárt fogkrémet kapott.

A hírhedt IK-2 nevű börtönről, ahol szintén fogva tartották, azt mondta, hogy egy "kemény munkatábor" volt, ahol a szigorú szabályok miatt le kellett vágatnia a haját, és magassága miatt összekuporodva kellett aludnia.

Griner arról is beszélt, hogy szabadulása előtt kénytelen volt levelet írni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amelyben bocsánatot kellett kérnie és köszönetet kellett mondanom az "úgynevezett nagy vezetőnek". Bár nem akarta ezt megtenni, haza akart térni.

A 33 éves sportolót, akit a világ egyik legjobb játékosának tartanak, 2022. február 17-én vették őrizetbe egy Moszkva melletti repülőtéren, kannabiszolajat tartalmazó vape-patronok birtoklása miatt. Bűnösnek vallotta magát, és kilenc év börtönbüntetésre ítélték, de végül egy orosz-amerikai fogolycsere keretében szabadult. Az alku során az Egyesült Államok szabadon engedte Viktor Butot, a "halál kufáraként" ismert hírhedt fegyverkereskedőt.

Griner 2022 decemberi kiszabadulása után egy texasi klinikán kezelték, jelenleg pedig a Phoenix Mercury csapatában játszik a WNBA-ben. Börtönélményeiről szóló könyve május 7-én jelenik meg.

Az ukrajnai háború kitörése óta az orosz férfiak jelentős száma hagyta el Oroszországot, különösen a mozgósítási hullámok idején. A Bloomberg beszámolója szerint azonban a trend megfordult, és már egyre többen térnek vissza hazájukba. A jelentések szerint körülbelül egymillióan hagyták el az országot, de a külföldön tapasztalt nehézségek és a hazai gazdasági növekedési mutatók hatására sokan döntenek a visszatérés mellett. Oroszország jelentése szerint már 2023 nyarára az egy évvel korábban az országot elhagyók fele visszatért, bár a moszkvai székhelyű Finion szerint a visszavándorlás mértéke inkább 40-45 százalékos lehet.

Ezzel párhuzamosan, Avril Haines, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója a Szenátus katonai bizottságánál tartott meghallgatásán kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin úgy érzi, a hazai és a nemzetközi fejlemények neki kedveznek, ezért folytatni fogja egyre agresszívabb taktikáját Ukrajnában. Haines szerint Oroszország heves támadásokat indít az ukrajnai energetikai infrastruktúra ellen, hogy megakadályozza Ukrajnát a fegyverek és a csapatok mozgatásában, lassítsa a hadiipari termelést és fegyverszüneti tárgyalásokra kényszerítse Kijevet. A hírszerzési vezető szerint ezek az agresszív taktikák vélhetően folytatódnak, és a háborúnak valószínűleg nem lesz vége egyhamar.

Emmanuel Macron francia elnök ismét megerősítette, hogy a NATO katonái Ukrajnába mehetnek, még abban az esetben is, ha az oroszok jelentős áttörést érnének el a fronton. Macron szerint, ha Ukrajna segítséget kér a Nyugattól, akkor érdemes megfontolni, hogy pontosan hogyan tud az invázió alatt álló ország segítségére lenni. A francia elnök szerint egy ilyen lépés elrettentő hatással lehetne Oroszország számára, mivel Vlagyimir Putyin visszakozna a lehetőségtől, hogy nyílt fegyveres konfliktusba keveredjen a nyugati védelmi szervezettel. Macron hozzátette, hogy az első agresszív válaszok a Kremltől épp azt bizonyítják, hogy a felvetés elérte a kívánt hatást, mivel tartanak egy hasonló lépéstől az oroszok.

Az Economistnak adott interjújában Macron arról is beszélt, hogy az euroszkeptikus nacionalista erők valójában mind titkolt „brexisták”, akik az Európai Uniót túszul ejtik, miközben élvezik annak előnyeit. Példaként említette a francia Nemzeti Tömörülést, amely jelenleg magabiztosan előzi az elnök pártját a közvéleménykutatásokban. Macron szerint a Nemzeti Tömörülés és a többi nacionalista európai párt is szó nélkül elpusztítaná az EU-t. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban pedig továbbra sem zárja ki, hogy francia katonákat küldjön Ukrajnába, különösen ha az oroszok áttörik az ukrán védelmi vonalat, ami stratégiai vészjelzés lenne Európa számára.