Egy neandervölgyi nő arcrekonstrukciója

A tudósok szerint a 75 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi nő arca sok hasonlóságot mutat a mai emberével, annak ellenére, hogy a koponya szerkezete eltérő volt.

A Shanidar Z-nek nevezett neandervölgyi nő maradványait, aki negyvenéves korában halt meg, 2018-ban fedezték fel egy iraki barlangban. A kutatók által 3D-ben rekonstruált arc a koponyafelépítésben mutatkozó különbségek ellenére is meglepően hasonlít a mai ember arcához.

A neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt haltak ki, de a mostani rekonstrukció alapján az eltérések nem tűnnek annyira szembetűnőnek. Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársa kiemelte, hogy bár a neandervölgyiek homloka, orra és állkapcsa eltérő volt, a modern emberek többsége még mindig rendelkezik neandervölgyi DNS-sel.

A dokumentumfilm, A neandervölgyiek titkai, amely részletesen beszámol a felfedezésekről, már elérhető a Netflix kínálatában. A nő koponyáját egy sziklaomlás roncsolta össze halála után, de a több mint 200 darab összeillesztésével a kutatók helyreállították az arcot, ami egy több mint egyéves munka eredménye volt.

Shanidar Z maradványai mellett a kutatók korábban már több neandervölgyi egyedet is feltártak, akiket hasonló időben temettek el. A Sanidar-barlangot, ahol a maradványokat megtalálták, az 1950-es években fedezték fel, és a helyszínen legalább tíz neandervölgyi maradványait találták meg eddig, nőké, gyerekeké, férfiaké egyaránt. A lelőhelyen azonosított temetkezési szokások különösen érdekesek, például kiderült, hogy a neandervölgyiek virágokkal tiszteleghettek halottaik előtt, és több egymást követő generációt is itt helyeztek nyugalomra.

„Láthatjuk, hogy a neandervölgyiek visszatértek egy bizonyos helyre, hogy eltemessék halottaikat” – mondta Dr. Emma Pomeroy, hozzátéve, hogy akár több évtizedes vagy évezredes különbség is lehetett egy-egy temetkezés között. Adódik a kérdés, hogy szándékos jelenségről van-e szó, és ha igen, mi vonzotta vissza az embereket a helyszínre.

A nemrég felfedezett nő a Shanidar Z jelölést kapta, és a becslések alapján a 40-es évei közepén halt meg. Koponyáját szétlapulva, egy szikla alatt találták meg, aprólékos munkával azonban összerakták, és így elkészíthették az arcrekonstrukciót. Mivel a csontok rendkívül sérülékenyek voltak, a csapatnak óvatosan kellett dolgoznia. Bár a modern emberek és a neandervölgyiek koponyaszerkezete jelentősen eltért, a létrehozott modellen ezek a különbségek nem olyan szembetűnőek, így könnyebb belátni, hogy miként történhettek több tízezer évvel ezelőtt a két faj közötti keveredések.

A koponya kilapult állapotban került elő, az összetört csontok pedig a feltáráskor olyan puhák voltak, mint egy jól beáztatott keksz. A maradványokat az azokat tartalmazó földdarabbal együtt az Egyesült Királyságba szállították, ahol a nagy kirakós játék megkezdődött. A koponya olyan lapos volt, mint egy pizza, de a cambridge-i professzor, Graeme Barker vezetésével a kutatók összeállították a modellt. A 3D-s nyomat elkészítése után Adrie és Alfons Kennis holland művészek adtak arcot a modellnek, akik elismertségükkel büszkélkedhetnek az őseink hű ábrázolásában. A vizsgálatok alapján egy nőt találtak meg, amire a fogzománcban található fehérjékből következtettek, és alacsony termete is ezt az értelmezést támasztja alá.