Horvát kormányalakítás – népszavazást tartana a Híd párt a kisebbségi képviselők jogainak korlátozásáról

Bozo Petrov, a Híd elnöke szerint az az érdekük, hogy minél előbb létrejöjjön egy parlamenti többség, amely azután megváltoztatná a választási törvényt. Ebben korlátoznák a kisebbségi képviselők jogait, hogy a jövőben ne tudjanak dönteni a kormányalakításról.

Népszavazás kiírását kezdeményezte a horvátországi Híd párt, a referendummal korlátozná a kisebbségi képviselők jogait annak érdekében, hogy a jövőben ne szavazhassanak a kormányalakításról és a költségvetésről. A kezdeményezés oka, hogy az április 17-i választások nyomán akadályokba ütközik az új jobboldali kormány megalakulása a Haza Mozgalom és a kisebbségi képviselők közötti ellentét miatt.

Bozo Petrov sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mielőbb szeretnének egy parlamenti többséget létrehozni, amely megváltoztatná a választási törvényt. Felszólította a Haza Mozgalmat, hogy támogassák őket ebben a kérdésben, mivel a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Horvát Demokratikus Közöséggel a szerb kisebbségi képviselők miatt.

Robert Podolnjak alkotmányjogász, a Híd párt tagja szerint a javaslat értelmében a kisebbségi képviselők nem szavazhatnának a kormányalakításról és a költségvetésről, de vétójogot kapnának a kisebbségek jogait érintő kérdésekben, amelyeket a parlament csak háromnegyedes többséggel szavazhatna meg. A tervezetet még Ivo Josipovic államfő ideje alatt dolgozták ki alkotmányjogászok.

A kisebbségi képviselőknek garantált helyük van a parlamentben, akár egyetlen szavazattal is mandátumot szerezhetnek. A parlamenti választásokon az HDZ 61, az Igazság Folyói koalíció 42, a Haza Mozgalom 14, a Híd 11, a Képesek Vagyunk Rá! 10, az Isztriai Demokratikus Gyűlés és a Független Északi Platform 2-2, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátumot szerzett. A nemzeti kisebbségeknek biztosított 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik.

A koalíciós tárgyalások során kiderült, hogy a HDZ-t támogatják a kisebbségek, de a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Független Szerb Demokrata Párttal. Az SDP-nek és partnereinek nincs meg a többsége, és az új választások kiírását említik a szakértők mint legrosszabb forgatókönyvet.

A parlament alakuló ülését legkésőbb május 19-ig kell összehívnia Zoran Milanovic államfőnek, aki nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, hanem annak ad mandátumot, aki a szükséges 76 támogatói aláírást fel tudja mutatni. A parlament csak akkor tud megalakulni, ha a többség meg tud egyezni a házelnök személyéről, és ebben az esetben a kormány nélkül is törvényt tudna módosítani.

Közben a szomszédos Szerbiában is politikai változások zajlottak. Megszavazta a Milos Vucsevics vezette új szerb kormányt a belgrádi parlament, ahol a 250 fős törvényhozásban kétnapos vitát követően a jelen lévő 213 képviselő közül 152 biztosította támogatásáról és 61 ellenezte a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a horvát és a bosnyák kisebbség koalíciós kormányát . A 32 tagú kormányban tíz nő és négy párton kívüli politikus is helyet kapott. A Vajdasági Magyar Szövetség államtitkári szinten vesz részt a Vucsevics-kabinet munkájában, ahogyan azt az utóbbi tíz évben is tették . Szerbia stratégiai célja továbbra is az európai uniós tagság elnyerése, és az új kormány folytatni fogja a szükséges reformintézkedéseket .