Új lakások iránti kereslet visszaesése és az ingatlanárak változása Magyarországon

2023-ban a magyar ingatlanpiacon jelentős visszaesést tapasztaltak a lakáseladások terén, különösen az új lakások piacán, ahol az eladások száma az előző év felére csökkent. Az árak emelkedése nem tartott lépést az inflációval, így a lakások reálértéke a három évvel ezelőtti szintre mérséklődött.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, mintegy százezer darabot. A 2022-es 14 százalékos csökkenés után további 25 százalékkal esett vissza a lakáseladások száma. Az új lakások iránti kereslet jelentősen bezuhant, az eladott új lakások száma nem érte el az egy évvel korábbi felét, csupán a 44 százalékát.

Az árak tekintetében a használt lakások átlagosan 5 százalékkal, az újak 11,5 százalékkal drágultak, ami elmarad a korábbi évek gyorsabb ütemű áremelkedésétől. Az elmúlt 8 évben a hazai lakások átlagosan a 2,69-szeresükre drágultak, azonban az inflációt is figyelembe véve a lakások reálértéke csökkent. A KSH lakáspiaci reál árindexe 2023-ban 10 százalékkal csökkent, a használt lakások reálára közel 11 százalékkal, az újaké 5 százalékkal lett alacsonyabb egy év alatt.

A vármegyeszékhelyeken a lakáspiaci visszaesés volt a legsúlyosabb, ahol 42 százalékkal kevesebb lakást értékesítettek, mint 2021-ben. Az új lakások piacán az eladásra épült mintegy 12 ezer lakásból eddig 3400 adata érkezett be a KSH-hoz, ezek átlagos ára 57,1 millió forintot tett ki.

A használt családi házak ára tovább csökkent, Budapesten egy használt lakás átlagosan 50,3 millió forintba került, míg a balatoni agglomerációban éves szinten 13 százalékkal nőtt a fajlagos lakásár. A budapesti agglomerációban a lakásárak mérsékelten, 2 százalékkal haladták meg a 2022-est. A Dunántúlon 8 százalékkal, az ország keleti felén 5 százalékkal nőttek az árak. Több vidéki nagyvárosban, mint például Debrecenben, a lakásárak növekedése folytatódott, míg Miskolcon az elmaradás fokozódott.