A japán részvénypiac kihívásai és lehetőségei

A japán gazdaság és tőkepiac számos változáson megy keresztül, amelyek közül négy kiemelkedően fontos: a makrogazdasági helyzet, a tőkepiac szerkezetének átalakulása, a részvénypiaci pozicionáltság, valamint a tőzsdei reformok. Ezek a tényezők rövid és középtávon is meghatározóak lehetnek a japán indexek teljesítményére nézve.

A japán gazdaságban hosszú idő után jelentkező infláció, bár nem kétszámjegyű, de a 2 százalék körüli szint már figyelemre méltó az ország számára. A Bank of Japan (BoJ) kamatemelése után az alapkamat már nem negatív, és további emelés várható, ami a 0,3 százalékos szintet is elérheti, ám a negatív reálkamat továbbra is fennmarad.

A japán jen gyengülése a dollárral szemben jelentős volt, a 160-as szintig is eljutott, és bár a piaci szereplők már a 155-ös szintnél vártak gazdaságpolitikai intervenciót, ez csak hétfő reggelig maradt el. A beavatkozás 2 százalékos erősödést eredményezett, de tartós hatása kérdéses marad, amíg a kamatkülönbözet jelentős a többi fejlett országhoz képest.

A gyenge jen az exportorientált japán tőkepiacot segíti, de a lakosság vásárlóerejére és az inflációra negatívan hat. Az idei általános bértárgyalások eredményeként a bérek reálértéken csak csekély mértékben nőhetnek, ami a fogyasztásalapú vállalatok számára kedvező lehet, de a japán lakosság továbbra is visszafogottan fogyaszt.

A TOPIX index szerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt harminc évben. A bankok súlya az indexben 1989-ben 23 százalék volt, míg ma csak 6 százalék. A legnagyobb szeletet ma az ipar képviseli, különösen a chipgyártás és az elektronikai eszközök gyártása. A Nikkei árfolyama és az amerikai AI-boom, valamint a globális feldolgozóipar közötti kapcsolat erős, ami hozzájárulhat a japán részvénypiac teljesítményéhez.

A japán részvénypiaci pozicionáltság a harmadik legtúlpozicionált a globális intézményi befektetők között. Az intézmények nettó 23 százalékban felülsúlyosak, ami 2018 márciusa óta a legmagasabb szint. A makrosztori vonzó, az árazás kedvező, és a piac kapcsolódik az AI-boomhoz, de a túlpozicionáltság meglepetéseket okozhat.

A tőzsdei reformok új lendületet kaptak, és a vállalatok egyre inkább igyekeznek megfelelni a corporate governance ajánlásoknak. A deflációs időszakban érthető volt a magas nettó cash arány, de az inflációs környezetben ez már nem optimális. A vállalatvezetők gondolkodásmódjának változása lassú, de várhatóan növekszik az eladósodottság és az osztalékfizetések aránya, valamint a részvény-visszavásárlások száma is.

A japán részvénypiac jelenlegi helyzete összetett, és a közelgő jelentési szezonban további információk várnak felfedésre az osztalékok és részvény-visszavásárlások terén. A piac teljesítményét befolyásolhatja az AI-hype csökkenése, a kínai piacra való visszaflow, a jen erősödése, valamint a globális feldolgozóipar helyzete.