Európai gazdasági hangulat romlásának jelei és Magyarország helyzete

Áprilisban az előzetes várakozásokkal ellentétben romlott a gazdasági hangulat az euróövezetben és az Európai Unióban, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) friss jelentése alapján.

Az euróövezet gazdasági hangulatindexe (ESI) áprilisban 95,6 pontra csökkent a márciusi 96,2 pontról, szemben a várt enyhe emelkedéssel, ami 96,9 pont lett volna. Az EU gazdasági hangulatmutatója is hasonlóan csökkent, 0,3 ponttal 96,2 pontra.

A gazdasági hangulat romlását főként a feldolgozóiparban tapasztalt negatív változások okozták, amely az euróövezetben a 2020 július óta mért legalacsonyabb szintre, mínusz 10,5 pontra süllyedt áprilisban. A szolgáltatási szektorban és a kiskereskedelemben is csökkent a hangulatmutató, illetve az építőiparban is romlott a helyzet.

A fogyasztói bizalom az euróövezetben enyhe javulást mutatott, 0,2 ponttal emelkedett mínusz 14,7 pontra, ami a 2022 februári óta a legmagasabb érték. Az EU fogyasztói hangulatindexe is növekedett, 0,1 ponttal mínusz 13,7 pontra, amit a háztartások pénzügyi helyzetével kapcsolatos pozitív várakozások magyaráznak, bár az általános gazdasági helyzettel szembeni várakozások romlása ezt részben ellensúlyozza.

A foglalkoztatási várakozásokat tükröző EEI (Employment Expectations Indicator) mind az euróövezetben, mind az EU-ban csökkent, előbbiben 0,7 ponttal 101,8 pontra, utóbbiban 0,5 ponttal 101,7 pontra.

Az európai gazdaság már másfél éve stagnál, és több problémával is szembenéz, mint a magas energiaárak, az infláció, a külső környezet romlása és az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelései. A növekedés az év második felében térhet vissza, amennyiben az EKB csökkenti a kamatokat, és a reálbérek emelkednek.

Az eurózóna GDP-adatát az első negyedévről a héten ismertetik, és bár a Bizottság hangulatindexe nem tekinthető pontos előrejelzőnek, a jelentős változások figyelemre méltóak lehetnek a gazdaság általános állapotának értékelésében.

Magyarország helyzetét vizsgálva, a GKI jelentése szerint bár az ország gazdasági teljesítménye nőtt az elmúlt években, a régiós versenytársakhoz képest romlott a pozíciónk. A vásárlóerő-paritáson számolt GDP/fő értéke 2004-2023 között 2,2-szeresére nőtt, de a lengyelek és a románok megelőztek minket 2023-ra. A munkaerőpiaci aktivitás javulása ellenére, a vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak és a fogyasztás terén is helyzetvesztésünk történt, ahol az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak, valamint a fogyasztás is lehagyták a hazaiakat. Összességében, bár Magyarország önmagában jobban teljesít, mint 20 éve, a régiós helyzetvesztés egyértelmű.