2030-ra az EU legélhetőbb tagállamai között lehet Magyarország

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint Magyarország célja, hogy 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön.

A miniszter a "20 éve az Európai Unióban – és a jövő..." című konferencián beszélt arról, hogy az EU tagállamai között területi kiegyenlítődés figyelhető meg, és Magyarország "lendületesen csatlakozik" az EU átlagához, de az országon belül a területi különbségek növekednek. Navracsics Tibor kiemelte, hogy Budapest fejlettsége már 2004-ben meghaladta az EU átlagát, és 2022-ben az uniós fejlettségi átlag 158 százalékát érte el, míg a fővároson kívüli régiók felzárkózása lassabb.

A vidék és a városok élhetőbbé tétele egyaránt fontos feladat, és ehhez a vidéknek és Budapestnek felelősséget kell vállalnia egymásért. A miniszter szerint a kohézió szintje növelésével egy tagállam élhetőbbé és versenyképesebbé válhat.

Navracsics Tibor beszámolt arról is, hogy az új területpolitika három pillére a készülő új területfejlesztési koncepció, az ehhez kapcsolódó új finanszírozási háttér, valamint az új területfejlesztési intézményrendszer lesz, amelyet a jövő évtől kezdenek el kialakítani. Az uniós források felhasználásánál a versenyképességre kell összpontosítani, és a különböző fejlettségű régiók eltérő politikát igényelnek a felzárkóztatáshoz. E három pillér eredményeként abban bíznak, hogy a településeket versengés helyett együttműködésre tudják sarkallni.

A miniszter hozzátette, hogy az északkeleti és a dél-dunántúli járások a 2021-es adatok szerint még mindig átlag alatti fejlettségűek, de a Miskolc és Kassa közötti gyorsforgalmi út megépülése "látványos eredményeket kezd hozni", továbbá Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen környékén a külföldi befektetések is "dinamizálják" a térséget. Szegeden, Pécsett és Debrecenben is nagyon komoly beruházások indultak, és lényeges, hogy ezek a városok határon átnyúló gazdasági és szakpolitikai együttműködéseket is kialakítsanak.

Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke szerint az EU bővítése politikai biztonságot generál, ami a közös európai modell sikerének kulcsfontosságú szempontja. Röpke hangsúlyozta, hogy csak a szolidaritáson és közös értékeken alapuló Európa lehet sikeres, és a civil társadalom hangját meg kell hallgatni az európai politika alakításában. A politikus szerint a kohéziós politikának a társadalom valós szükségleteit kell kielégítenie és az egyenlőtlenségeket kezelnie, elsősorban az oktatás és a humán tőke fejlesztésébe való befektetéssel. Oliver Röpke fontosnak nevezte a "befogadó megközelítést", majd kiemelte, hogy az erősebb és összetartóbb EU-hoz elengedhetetlen az együttműködés és a civil társadalmi részvétel. "Európában mindenkinek lehetőséget kell kapnia és senki nem maradhat le" – jelentette ki a politikus, megjegyezve: sokkal szociálisabb EU-t kell előmozdítani.