Kormány által benyújtott alaptörvény-módosítások
A kormánytöbbség, pontosabban Kósa Lajos, Tessey Zoltán és Vejkey Imre képviselők három alaptörvény-módosítást terjesztettek elő, melyek között szerepel a hitelfelvétel, a katonai műveletek szabályozása és az elnöki kegyelmezés korlátozása is.
Az első módosítás értelmében a jövőben kétharmados többség szükséges lesz az Országgyűlésben ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió közös hitelfelvételében részt vehessen. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak olyan hitelfelvételéhez, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával kell felhatalmaznia a kormányt. Eddig hasonló szabályozás csak a Helyreállítási Alap esetében volt érvényben, de az Ukrajna segítésére irányuló ötletek kapcsán is felmerült ez a megközelítés. Korábban a kormány önállóan dönthetett ezekben az ügyekben.
A második módosítás a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és a határátlépéssel járó csapatmozgásoknak, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő hasonló tevékenységeinek engedélyezésével kapcsolatos alapvető szabályokat sarkalatos törvény hatáskörébe utalja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csapatmozgások és katonai műveletek szabályozása kikerül az alaptörvényből, és egy külön sarkalatos törvény fogja meghatározni a részleteket, bár ennek tartalmáról egyelőre nincs információ. A módosítás indoklásában a magyar kormány békepártiságával és a háborús helyzetre való gyors reagálás fontosságával érvel Kósa Lajos. Ez a módosítás érintheti a kormány csádi misszióját is, és a javaslat szerint Magyarország már a háború kezdete óta a béke pártján áll, és sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába.
A harmadik módosítás a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények esetében korlátozná a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát. E szerint a sarkalatos törvény határozza meg azokat a bűncselekményeket, amelyek esetében a köztársasági elnök nem gyakorolhatja kegyelmezési jogát. Orbán Viktor miniszterelnök ezt a változtatást már korábban bejelentette, a kegyelmi ügy kirobbanása után. A módosítás új eleme, hogy az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is kikerült a módosításból, mivel a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, és a döntés érvényességéhez továbbiakban ellenjegyzés nem szükséges. Az alkotmányos szabályozást így a valós helyzethez igazítják, ugyanis az elmúlt több mint három évtizedben mindössze egy alkalommal történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési döntésétől. A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell majd büntetni, vagyis a köztársasági elnök nem adhat kegyelmet.
