Japán védelmi ambíciói, gazdasági realitások és a fukusimai helyreállítás
Japán új nemzetbiztonsági stratégiája szerint a GDP 2 százalékát fordítanák védelmi kiadásokra, azonban a megvalósítás még távol áll a kitűzött céltól. A Távol-Keleten növekvő feszültség miatt Tokió erősíteni kívánja védelmi kapacitásait, de a gyengülő yen és a gazdasági stagnálás kihívások elé állítja a terveket.
Japán 2022-ben elfogadott nemzetbiztonsági stratégiája a GDP arányosan 2 százalékos védelmi kiadásokat irányoz elő, és 2024-ben meg is kezdődött a terv megvalósítása, de a cél még messze van. A térségben fokozódó feszültség, különösen Kína felemelkedése, Észak-Korea rakétatesztjei és Oroszország jelenléte miatt Tokió növelni kívánja védelmi erőfeszítéseit.
A japán belpolitikában komoly viták után végül elfogadták a védelmi kiadások hosszútávú emelését. Ebben az összefüggésben Kisida Fumio miniszterelnök az Egyesült Államokba látogatott, ahol a két ország szorosabb védelmi együttműködésről állapodott meg, beleértve a kapacitások megosztását és közös fejlesztéseket.
Minoru Kihara védelmi miniszter bejelentette, hogy a 2025 márciusáig tartó pénzügyi évben 8900 milliárd jent, azaz 57 milliárd dollárt fordítanak védelmi célokra, ami a teljes költségvetés körülbelül 1,6 százalékát jelenti. Ez már közelebb van a célul kitűzött 2 százalékhoz, de a jövőben további emelés szükséges. A költségvetésből 7700 milliárd jen a védelmi minisztérium működésére, 1200 milliárd pedig más kapcsolódó ügynökségekre lesz fordítva.
Kihara szerint a stratégia a terveknek megfelelően halad, és 2027-re szeretnék elérni a 2 százalékos célt. Azonban kritikák is érik a tervet, mivel a 2022-es elképzelés az akkor erős yen alapján készült, de a fizetőeszköz azóta gyengült, így a mostani számok csak az akkori tervek 1,4 százalékának felelnek meg. Kérdéses továbbá, hogy az eszközbeszerzéseket mikor számolják el, valamint az ország gazdasági stagnálása is aggodalomra ad okot, mivel a fegyverkezés csökkentheti az erre fordítható összegeket.
A gazdasági kihívások mellett Japán továbbra is szembesül a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa következményeivel. Tizenhárom évvel a tragédia után először sikerült felvételeket készíteni a fukusimai atomerőmű 1-es reaktorroncsában, amelyek furcsa, jégcsapszerű képződményeket mutatnak. Ezek a képződmények valószínűleg az üzemanyaghoz vagy a berendezéshez tartozó megolvadt részek, amelyek az idő előrehaladtával lehűltek és megszilárdultak. A Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCO) mérnökei robotok és drónok segítségével vizsgálták meg a sérült reaktort. A TEPCO szerint a teljes helyreállítás 30-40 évig tarthat, és az első lépés, hogy a hatóságok 2023-ban rábólintottak, hogy a sugárzó vizet az óceánba engedje Japán. A katasztrófa során a 2-es és a 3-as blokkban is történt olvadás, és a 4-es blokkot is megrongálta a 3-as blokk robbanása. Becslések szerint a három reaktor összesen 880 tonna megolvadt üzemanyag-törmeléket tartalmaz, amit a TEPCO mind el akar takarítani.
Ezen kihívások mellett Japánban a hosszú és egészséges élet titkát is kutatják. Egy új tanulmány szerint a hagyományos japán étrend, amely magában foglalja a tengeri moszatot, a miso-t, a zöld teát, a savanyúságokat és a gombákat, segíthet a demencia és a kognitív hanyatlás megelőzésében, különösen a nők esetében. A Nutrition Journal című szaklapban megjelent kutatás 1636 japán ember étrendjét vizsgálta, és megállapította, hogy a hagyományos japán étrendet követő nők agya kevésbé zsugorodott, mint a nyugati étrendet követőké. Ez a felfedezés tovább erősíti Japán hírnevét, mint ahol a lakosság hosszabb és egészségesebb életet él, és alacsonyabb a krónikus betegségek aránya. Az Okinaván élők mindössze 6,7%-a szenved demenciában, míg az Egyesült Államokban ez az arány meghaladja a 11%-ot.
