Küzdelem az űrben, ami alapjaiban alakíthatja át a kommunikációt

Nemcsak a Földön, de az űrben is ádáz piaci verseny zajlik, melynek tétje a kommunikáció jövője. A globális műholdas kommunikációs piac értéke a jelenlegi 25 milliárd dollárról 2030-ra várhatóan 40–45 milliárd dollárra nőhet, ahol a kulcsszerepet az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak játsszák, amelyek alacsonyabb költségszintet és zökkenőmentes kommunikációt ígérnek világszerte.

A Boston Consulting Group (BCG) tanulmánya szerint a LEO műholdak használata áttöréshez érkezett, és gyökeresen megváltoztathatja a kommunikációs technológiákat. A hagyományos műholdakkal összehasonlítva a LEO-technológia gyorsabb kommunikációt biztosít kisebb késleltetési idővel. Ezek a műholdak kisebbek és olcsóbbak, mint hagyományos társaik, és a jövőben várhatóan még tovább csökken a költségszint. Az első generációs LEO műholdak már pályára álltak, az újabb változatok pedig egyre nagyobb számban érkeznek, hibrid megoldást nyújtva a meglévő műholdak mellett. A LEO műholdak a GEO-knál alacsonyabban, 500–2000 kilométeres magasságban keringenek, ami nagyobb sebességű, kisebb késleltetésű kommunikációt tesz lehetővé. Az első generációs LEO műholdak olyan területeken kapcsolódnak be a kommunikációba, mint a precíziós mezőgazdaság, a flottakezelés, a tömegközlekedés és a mobiltelefonon keresztüli közvetlen szöveges üzenetküldés. A második generációs LEO műholdak pedig még gyorsabb adatátvitelre lesznek képesek, kevesebb földi állomással.

Az új piaci szereplők, mint az Amazon Kuiper és a Telesat, valamint a már működő vállalatok, például a Starlink vagy az Eutelsat-OneWeb, összesen több mint 45 ezer új LEO műhold indítását tervezik. A Google és az AT&T együttesen 155 millió dollárt fektetett be az AST SpaceMobile-ba, amely egy olyan konstellációt finanszíroz, amely kifejezetten a már befutott szereplőkkel való versenyre hivatott. A harmadik generációs műholdak fejlesztése is folyamatban van, amelyek videohívásokat, videostreaminget és más adatgazdag alkalmazásokat fognak közvetíteni. A LEO műholdas összeköttetés azonban nem fogja helyettesíteni a meglévő technológiákat, hanem többféle megoldás egészít ki egymást, olyan földfelszíni eszközökkel, amelyek képesek kommunikálni a LEO műholdakkal és más távközlési eszközökkel.

A technológiák konvergenciája kulcsfontosságú a teljesen összekapcsolt világ megvalósításához, olyan fogyasztói és ipari alkalmazásokkal, amelyek a Föld minden pontján képesek biztosítani és használni a zökkenőmentes kommunikációt és adatátvitelt. Ehhez szükség lesz a mobiltelefonok fejlesztésére is, hogy képesek legyenek kapcsolódni a LEO műholdakhoz.

A LEO műholdakkal kapcsolatos legnagyobb kihívások a szabályozási oldalon vannak. A frekvenciakijelölés és a globális szabványok meghatározása kulcskérdések. A műholdszabályozásról már folytak viták olyan globális eseményeken, mint a 2023-as ENISA Telecom & Digital Infrastructure Security Forum, vagy az ITU Rádiókommunikációs Világkonferencia. A műholdas szolgáltatóknak a nemzeti és nemzetközi szabályozások összetett hálójában kell navigálniuk. A LEO műholdak növekvő száma egyre nagyobb kockázatot jelent a kommunikációs frekvenciák közötti interferencia szempontjából, ami előrevetíti, hogy a szabályozóknak és kormányoknak össze kell fogniuk. Emellett szükség lesz egy egységes globális keretrendszerre is, amely az adatvédelmi kérdésektől kezdve az űrszemét kezeléséig terjed. Az űrszemét kérdése különösen fontos, hiszen 2040-re akár több mint 100 ezer elavult LEO műhold keringhet a Föld körül, ami új kihívások elé állítja a szabályozókat. Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) már lépéseket tett ebben az irányban, kötelezve az üzemeltetőket, hogy küldetésük befejezését követő öt éven belül vonják ki műholdjaikat a pályáról.