15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az autópálya-koncesszió
A magyar adófizetőknek akár 15-17 ezer milliárd forintba is kerülhet a hazai autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat kiszervezése, amelyet a kormány 35 évre adott koncesszióba egy magáncégek alkotta konzorciumnak.
2021-ben a kormány 35 évre koncesszióba adta a hazai autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat nagy részét. A Szabad Európa által kiperelt szerződés mellékleteiből kiderült, hogy az üzlet 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek. A pályázaton Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó magántőkealapokból álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) nyerte el a koncessziót. A dokumentumok szerint a konzorcium tulajdonában lévő hét magántőkealap közül négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc 100 százalékos tulajdonában van.
A Transparency International Magyarország által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján korábban 12,6 ezer milliárd forintnyi adófizetői pénz jut 35 év alatt a nyertes pályázóhoz, további autópályaszakaszokkal számolva pedig 13,7 ezer milliárd forintos költséget becsültek. A Szabad Európa birtokába került mellékletek szerint azonban a szerződés értéke ennél magasabb, 15,073 ezer milliárd forintot tartalmaz, és a később bekerülő szakaszokkal együtt már 17,29 ezer milliárd forint lehet. Ezek nettó összegek, amelyek nem tartalmazzák a 27 százalékos áfát.
A koncessziós konstrukció egyik sajátossága, hogy az új autópálya-szakaszokkal és sávbővítéssel kapcsolatos beruházásokra már nem kell közbeszerzést kiírni, az MKIF maga dönti el, hogy kivel mennyiért végezteti el a munkát. Mivel a koncessziót a Magyarország két legnagyobb építési vállalkozójának érdekeltségei nyerték el, előfordulhat, hogy a saját vállalataikkal is elvégeztethetik a munkákat.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy látják, a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. A magyar kormány szerint viszont kettős mércéről van szó.
A Szabad Európa szerint az összegek változhatnak, mivel a szerződés szerint az állam által fizetett díjak indexálhatók. A 2021-es szerződés mellékleteiben a következő 35 évben a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos inflációs célszámával számoltak, azonban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 14,5, míg 2021-ben 17,6 százalékos volt az infláció, vagyis ötször-hatszor magasabb, mint az MNB célszáma.
A kifizetések részletezésénél az állam kétfajta díjat fizet a MKIF-nek: a rendelkezésre állási díj (rád) azokon a szakaszon jár, ahol átépítés vagy új pálya építése történik, míg a rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj (ráaszd) a már működő autópályák üzemeltetésére kifizetett díj. Az alaphálózat után járó, a kormány számítása szerint 15 ezer milliárd forintos állami kifizetésből 8580 milliárd forint az építés, 6492 milliárd forint az üzemeltetés és felújítás díja. A kiegészítő hálózattal kibővült autópálya-hálózat után járó 17 ezer milliárd forint esetében 9222 milliárd forint az építés és 8067 milliárd forint az üzemeltetés díja. A kormány tehát új beruházásokra 8,5, illetve 9,2 ezer milliárd forintot tervez.
