Palesztinpárti diáktüntetések rázzák meg Amerika egyetemeit

„Túl sok példa volt a zaklató és megfélemlítő viselkedésre egyetemünkön” – írta április 21-i, vasárnapi levelében Nemat Shafik, a New York-i Columbia Egyetem elnöke. A levélben Shafik kifejtette, hogy a diákok biztonságának érdekében másnap az egyetemi órákat online tartják meg.

Döntésében Shafik a hétvégére kiszélesedő palesztinpárti megmozdulásokra reagált, amelyek azután kaptak új erőre, hogy az elnök ráhívta a rendőrséget a kampuszon sátortábort verő diáktüntetőkre. A rendőri intézkedés komoly felháborodást szült az Egyesült Államokban, ahol az eset után országszerte robbantak ki tüntetések különböző egyetemeken.

A diáktüntetések azokra a palesztinpárti megmozdulásokra rímelnek, amelyek a Hamász Izrael elleni október 7-i terrortámadására válaszul a Gázai övezetben megindult izraeli offenzíva kezdete óta időről időre felbukkannak a nyugati nagyvárosok utcáin.

Shafikot azóta hevesen támadja az amerikai bal- és jobboldal is. A tüntetéseket támogató baloldali politikusok rendőri túlkapást emlegetnek, míg az USA-ban hagyományosan Izrael-barát konzervatívok azt kérik rajta számon, miért nem képes megvédeni a zsidó származású diákokat, és fenntartani a rendet.

Vasárnap a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) volt dulakodás a palesztinpárti tüntetők és Izrael-párti demonstrálók között. A Reuters szerint a UCLA-nél a két csoport vasárnapig békésen tüntetett, akkor viszont a kampusz rendőreinek kellett erővel szétválasztaniuk őket.

A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy a demonstrációknak békésnek kell maradniuk. John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt mondta, hogy a kormány tiszteletben tartja a tüntetők jogait, de elítélte az antiszemita incidenseket.

Hétfőn a Columbia Egyetem vezetése felszólította a tüntető diákokat, hogy még aznap délután önként hagyják el a kampuszon felhúzott táborukat, vagy pedig felfüggeszthetik, sőt, akár el is küldhetik őket az egyetemről.

Egyes elemzők szerint az egyetemi kampuszokon futótűzként terjedő tüntetések túlmutatnak az izraeli–palesztin konfliktuson. A megmozdulások ugyanis egy időben illusztrálnak olyan tágabb folyamatokat, mint a kultúrháborús csatatérré vált felsőoktatás kérdése, a szólásszabadság határai körül kialakult vita, vagy a liberalizmust nyíltan elvető bal- és jobboldali szélsőségek megerősödése a nyugati országokban.

Ráadásul mindez a novemberi amerikai elnökválasztás előtt fél évvel történik, ahol Joe Biden elnöknek szüksége lenne a hagyományosan demokratákra szavazó fiatalok voksaira.

Az áprilisi tüntetések gócpontja a Borostyánligába tartozó Columbia Egyetem volt. A manhattani egyetem az 1968-as diáktüntetések óta ismert az aktivizmusáról, akkor a diákok az Egyesült Államok vietnámi háborújában való részvétele és a környékbeli lakosokkal szembeni rasszizmus ellen tiltakoztak.

Az egyetem annak ellenére rendkívül büszke a polgárjogi mozgalomban betöltött szerepére, hogy hasonlóan 2024-hez, akkor is rendőröket hívott az egyetemi épületeket elfoglaló diákokra.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Columbia ad otthont az Egyesült Államok egyik legnagyobb Közel-Kelettel foglalkozó kutatóintézetének.

A diákokkal való megegyezést nehezíti, hogy a különböző kampuszokon sokszor egymástól eltérő követeléseket fogalmaznak meg a tüntetők. A CNN gyűjtésében azonban láthatóak közös pontok, például az, hogy az egyetemek szakítsák meg a gazdasági kapcsolataikat az Izraelhez kötődő vállalatokkal.

A diáktüntetések legújabb hulláma során a rendőrség a Sky News szerint eddig több mint 500 embert tartóztatott le többek között rongálás és birtokháborítás vádjával.

A tüntetők visszautasítják az antiszemitizmus vádját, mondván, nekik Izraellel és az USA külpolitikájával, nem pedig a zsidó származású emberekkel van gondjuk.

A Chabad nevű zsidó mozgalom columbiai szervezete kiadott egy közleményt, amiben azt állítják, az egyetemi kampuszról a kollégiumába tartó zsidó diákot zaklattak tüntetők.

A helyzet odáig fajult, hogy múlt hétfőn a Columbia egyetem rabbija egy WhatsApp csoportban azt ajánlotta több száz ortodox zsidó diáknak, hogy fizikai biztonságuk megőrzésének érdekében ne menjenek be az egyetemre.

A Chábád mozgalom egyetemi szervezete pedig Facebookon jelentette be, hogy az április végére eső pészach ünnep idejére további biztonsági őröket vesz fel a zsidó diákok védelme érdekében.

A tüntetéseken megjelenő antiszemitizmust élesen elítélte Eric Adams New York-i polgármester és New York állam kormányzója is.

Bár elképzelhető, hogy a tüntetések elhalnak a tanítási időszak végével, több elemző szerint az események előre jelzik Biden sebezhetőségét a novemberi elnökválasztáson.