A magyar háztartások fogyasztása az EU-átlag alatt, a románok már jobban élnek

A magyar háztartások fogyasztása tavaly az Európai Unió átlagának 68%-án volt, ami alig marad el az előző évhez képest, és csak egy tized százalékponttal magasabb, mint Bulgária mutatója, így Magyarország az EU legszegényebb országai közé került. Azonban a román háztartások fogyasztása és bérszintje már megelőzte a magyarokét, ami azt jelenti, hogy a románok többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.

A magyar háztartások végső fogyasztása reálértéken 1,2%-kal csökkent tavaly, míg Bulgáriában jelentős fogyasztásbővülés volt tapasztalható. Az Eurostat adatai szerint a románok vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt bérei tavaly már magasabbak voltak, mint a magyaroké. Ez a változás a román gazdaság gyorsabb növekedésének és a fogyasztás bővülésének köszönhető.

Az uniós rangsorban Luxemburg vezet, míg a magyar-bolgár párost Szlovákia és Lettország követi a lista alján. A bérek tekintetében Lengyelországban a legmagasabb a fizetés a régiós országok közül, de Romániában a leggyorsabb a bérek növekedése.

A lakossági fogyasztás csökkenésének elsődleges oka a reáljövedelmek csökkenése és a fogyasztás visszafogása lehetett. A román bérfelzárkózás dinamikusabb volt, különösen a gyerekek nélküli háztartásoknál. Magyarországon a gyerekek után járó adókedvezmény hosszú évek óta nem nőtt, így annak hatása a nettó bérekre csökkent.

Egy hónappal ezelőtt kiderült, hogy Románia egy főre jutó GDP-je már magasabb, mint Magyarországé, és Horvátország is utolérte hazánkat. Magyarország az uniós átlag 76%-án áll, és a régiós fejlettségi rangsorban csak Szlovákia, Lettország és Bulgária helyezkedik el mögöttünk. Az idei évben a magyar háztartások fogyasztása bővülhet, de hogy ez elegendő lesz-e a felzárkózáshoz, arra egy év múlva derülhet fény.

Összességében tehát úgy látszik, hogy Magyarország nem tartja a lépést a régióval, a relatív pozíciónk romlása trendszerű. A jegybank friss jelentése szerint az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált. A gyors felzárkózáshoz tehát nagy változásokra lenne szükség.

Az EU-s csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarország hátrébb került a rangsorban a GDP/fő, nyugdíj és fogyasztás mutatókat vizsgálva, de javult a pozíciónk a foglalkoztatottság és keresetek tekintetében. A vásárlóerő-paritáson számított magyar keresetek közel két és félszeresére nőttek 2004 és 2022 közt, így Szlovákia mögénk került, és már harmadik helyen állunk versenytársaink közt. A hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek, de a régiós nyugdíjak lehagyták a hazaiakat, így a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza az Unióban.

A fogyasztás tekintetében, bár 86 százalékkal nőtt a mutató 2004 és 2022 közt, Magyarország az utolsó előtti pozícióra csúsztunk vissza az EU-ban, már csak Bulgária áll mögöttünk. A foglalkoztatottság terén viszont javulást mutatunk, a 15-64 év közti magyarok foglalkoztatottsága 74,4 százalékra emelkedett. Orbán Viktor célja az 85 százalékos foglalkoztatottsági ráta elérése, amihez 300 ezer új munkavállaló bevonására van szükség. A munkaerőtartalék körülbelül 300 ezerre tehető, ami több, mint a munkanélküliek száma.

Összességében tehát önmagában vizsgálva mind az öt mutatóban jobban teljesítünk, mint 20 éve, de a GDP/fő, nyugdíjak és fogyasztás tekintetében rontottunk pozícióinkon, míg a foglalkoztatottság és a keresetek terén javítottunk. Az infláció miatt azonban a magyarországi fizetések régiós összehasonlításban lemaradásban vannak, jelenleg nagyjából a két évvel ezelőtti szinten állnak.