Hamarosan megszólal Orbán Viktor
Péntek reggel fél nyolctól Orbán Viktor miniszterelnök lesz a Kossuth rádió vendége, ahol az orosz–ukrán háborúról, a migrációról, az uniós gazdaság versenyképességének romlásáról és a közelgő választásokról fog beszélni.
A miniszterelnök legutóbbi interjúját egy hónappal ezelőtt, március 22-én adta a közszolgálati rádióban, amikor is Brüsszelből, az EU-csúcsról jelentkezett be. A brüsszeli események mellett az orosz–ukrán háború, a budapesti főpolgármester-választás és az uniós gazdaság versenyképességének romlása is terítékre került.
Orbán Viktor korábban kifejtette, hogy furcsa érzés Magyarországról Brüsszelbe érkezni, ahol háborús hangulat uralkodik, és a politikusok úgy beszélnek, mintha valódi háború lenne. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem résztvevője a fegyveres konfliktusnak, és nem szabad elfelejteni, hogy a helyzet nem egy futballmeccshez hasonlítható, ahol szurkolni kellene valakinek.
A miniszterelnök szerint az európai vezetők tudatában vannak annak, hogy az európai közvélemény inkább a békepárti erőket támogatja, de ez nem vezet békepárti fordulathoz, mert "Brüsszel a Soros-féle hálózat foglya", ami az európai intézményekbe is beépült, és nem csupán véleményformáló, hanem erős alkupozíciókat is jelent, amelyek révén pénzügyi forrásokat tudnak megszerezni a brüsszeli kasszából.
A miniszterelnök részt vett a NatCont, a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián, amelyet a brüsszeli rendőrség kedden blokád alá helyezett. Orbán Viktor ezt a nyolcvanas évek végének Magyarországához hasonlította, ahol a szabadság és az elnyomás erői küzdöttek egymással. "Örülünk, hogy még szabad beszélni Brüsszelben" – fogalmazott.
A konferencián tartott pódiumbeszélgetésen Orbán Viktor új vezetők szükségességét hangsúlyozta Európában, de azt, hogy Vlagyimir Putyin szövetségese lenne, "erős kifejezésnek" nevezte. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban kifejtette, hogy a világ veszélyes hellyé vált, és ezt jól érzékelik az európai vezetők is. Mindenki attól retteg, hogy a közel-keleti konfliktus államok közötti háborúvá alakulhat, és kifejtette azt is, hogy a Balkánon is békétlenség van, ezért stratégiai nyugalomra van szükség.
Az interjú során Orbán Viktor kifejtette, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán Brüsszelben háborús hangulat van, és az uniós vezetők úgy beszélnek erről, mintha ez a saját háborújuk lenne. A miniszterelnök szerint Európa először csak sisakot, majd fegyvereket és repülőket küldött Ukrajnába, és úgy látja, hogy a NATO szépen, lassan belecsúszik az ukrajnai háborúba, amiből Magyarország határozottan ki akar maradni. Az uniós csúcson felvetették, hogy katonákat is küldeni kéne, erről pedig eddig nem volt szó.
Orbán Viktor a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában egyfajta vélemény-úthenger uralkodik, amelyet a magyarok el sem tudnak képzelni. Kritikát fogalmazott meg a nyugati liberális társadalmak és a közvéleményt alakító tényezők, mint a média, az egyetemek, a kutatóintézetek és a politikusok egyszínűvé válása kapcsán. Kiemelte, hogy Németországban a különböző politikai irányultságú újságok is ugyanazokat az álláspontokat közvetítik.
Orbán szerint a nyugati elnyomás a mindennapi életben is megmutatkozik, például ha valaki a munkahelyén a migrációról olyat mond, ami nem egyezik meg a hivatalos állásponttal, akkor elveszítheti az állását. A közösségi médiában való véleménynyilvánítás szankcióival kapcsolatban is beszélt, és összehasonlította a magyarországi helyzettel, ahol a nyilvánosságban a vélemények szabadabban formálhatók, és a média a különböző nézőpontokat is tükrözi.
A miniszterelnök szerint Magyarország nélkül ma nincs szabadság Európában, és a magyar kormány hangja nélkülözhetetlen a szabadság megőrzéséhez a kontinensen.
Orbán Viktor fogadta a svájci elnököt, Viola Amherdet, és megvitatták Magyarország EU-elnökségét, az ukrajnai és a közel-keleti háborús konfliktusokat, valamint a svájci-magyar gazdasági együttműködést. A svájci elnök kifejezte örömét az uniós magyar soros elnökség kapcsán és készségét a szoros együttműködésre. A tárgyalás során Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország minden békekezdeményezést támogat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a béketárgyalásokat azonnali tűzszünetnek kell megelőznie.
A Kossuth rádióban Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarországon, ha a nyilvánosságban az ember véleményt akar formálni valamiről, akkor kap egy konzervatív meg egy liberális olvasatot, és nem okoz gondot, ha bárki nyíltan elmondja a véleményét. Legfeljebb nem értenek vele egyet, de Magyarország nem tart ott, hogy a véleményéért valaki szankciókat szenvedjen el. Ezzel szemben a Nyugat már ott tart, hogy a véleményéért valaki szankciókat szenvedjen el – jelentette ki.
Bár a riporter elmulasztott visszakérdezni, Orbán Viktor nem említette, hogy a próbaidejét töltő Tarr Zoltán református lelkészt valószínűleg éppen azért rúgták ki az állami munkahelyéről, mert felszólalt Magyar Péter április 6-i tüntetésén. Tarr jelenleg munkaügyi per indítását fontolgatja.
Az elbocsátásra reagálva Menczer Tamás korábbi külügyi államtitkár, a Fidesz frissen kinevezett kommunikációs igazgatója csak annyit reagált: „Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!”.