A boszniai szerb parlament tagadja a srebrenicai mészárlás népirtás jellegét
A boszniai szerb parlament egyhangúlag elfogadott egy jelentést, amely szerint 1995-ben Srebrenicában nem történt népirtás, és a meggyilkoltak számát illetően is eltérő adatokat közöltek. A jelentés elfogadása után Banja Lukában tartott gyűlésen Milorad Dodik boszniai szerb elnök a népirtás tagadása mellett kifejtette, hogy reméli Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson.
A Klix.ba beszámolója szerint a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyöntetű döntéssel fogadta el a jelentést, amely ellentmond a korábbi álláspontoknak, miszerint Srebrenicában népirtás történt, és azt állítja, hogy ott nem több mint nyolcezer, hanem csupán 1500-2000, legfeljebb 3000 embert öltek meg. Az ügy napirendre kerülése az ENSZ több tagországának kezdeményezésével függ össze, akik szeretnék, ha július 11-ét a srebrenicai mészárlás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák.
Szerbia és a boszniai szerbek azonban nem támogatják ezt a kezdeményezést. Aleksandar Vucic szerb elnök kijelentette, hogy Belgrád minden lehetséges eszközzel harcolni fog az említett határozat elfogadása ellen, mivel az szerinte az egész szerb népet népirtónak bélyegezné. Dodik még határozottabban fogalmazott, szerinte a „bosnyák muszlim elit” hibát követett el az ENSZ-határozat beterjesztésével, mivel álláspontja szerint népirtás nem történt.
Dodik a következőképpen nyilatkozott a témával kapcsolatban:
„Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre”
Nerin Dizdar, a Bosznia-hecegovinai Föderáció kitelepítettekért és menekültekért felelős minisztere reagált a parlamenti döntésre, hangsúlyozva, hogy azoknak, akik még mindig tagadják a hágai nemzetközi bíróság által is népirtásnak minősített srebrenicai mészárlást, találkozniuk kellene azokkal a katonákkal, akik személyesen részt vettek az eseményekben.
A cikk megemlíti, hogy Dodik jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki nemrégiben egy kitüntetést vett át tőle Banja Lukában. Orbán Viktor a kitüntetés átvételekor úgy nyilatkozott, hogy ezt felhatalmazásnak tekinti. Megjegyzendő, hogy a kitüntetést Orbán előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök is megkapta.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a “Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettőjüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek.
Csütörtök este Banja Lukában a határozat elleni nagygyűlést tartottak "A boszniai Szerb Köztársaság hív téged" címmel.
