L. Simon László a kulturális törvénytervezetről: Képtelenség megvalósítani

A Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, L. Simon László kifejtette véleményét az Index által nemrégiben közzétett kulturális törvénytervezetről, amely a kultúra teljes centralizálását tűzte ki célul.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Szöllősi Györgyi fogadta L. Simon Lászlót, aki a hétfő esti adásban beszélt arról a törvénytervezetről, amelyből az derül ki, hogy a kormány a kultúra teljes centralizálására készül. A Blikk is beszámolt a tervezetről, ami alapján a színházak, a múzeumok, a zenekarok, a könyvtárak, az alkotó- és előadóművészek mind központi irányítás alá kerülnének.

L. Simon László az Index cikke nyomán elmondta, hogy bár nem olvasta a tervezetet, a sajtóban megjelent információk alapján tájékozódott, és kétségei vannak afelől, hogy a kiszivárgott változat eljut-e a kormányig. A volt főigazgató szerint fizikailag lehetetlen megvalósítani azt, amit az Index írt, és károsnak tartja, hogy a javaslat ebben a formában került az újságírók elé.

A törvénytervezet kapcsán Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter cáfolta a centralizálás hírét, de a tervezet mégis arra utal, hogy a könyvtárak kínálatát szűk keretek közé szoríthatja. L. Simon említést tett arról is, hogy az önkormányzati választások előtt a polgármesteri lobbi befolyása sem elhanyagolható, és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere sem ért egyet a tervvel.

L. Simon László hangsúlyozta, hogy a júniusi választásokig nem kerül a parlament elé ilyen fajta javaslat. Az államtitkár szerint kifejezetten káros, ha valaki minisztériumi alkalmazottként egy ilyen törvénytervezetet kiszivárogtat.

A szakember saját álláspontját is kifejtette: az autonómia nagyobb fokát tartja előnyösnek, és úgy véli, az integráció önmagában nem jelent megoldást pénz nélkül. Ezzel kapcsolatban megemlítette a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum sikeres integrációját, valamint a Néprajzi Múzeum és a szentendrei Skanzen összevonásának szükségességét is. Az integráció önmagában nem old meg semmit sem, ha nincsen hozzá forrás, és a nagy rendszer-átalakító intézkedések először pénzkiadással járnak.

Az új jogszabály az alábbi három törvényt váltja ki, valamint integrálja:

• Az 1997. évi CXL. törvényt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről.
• A 2008. évi XCIX. törvényt az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól.
• A 2019. évi CXXIV. törvényt a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamit egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról.

Az egységes rendszer létrehozásához azonban számos másik törvényt kellene módosítani. L. Simon László szerint fontos a diverzifikáció és a szervezetek, intézmények nagyobb autonómiája, miközben az állam kultúrafenntartó szerepében szabályoz és beleszól, hiszen javarészt az állam finanszíroz.