Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Ankarában azt mondta, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképező bábu előző napi stockholmi fellógatása provokáció, amely ellen a NATO-csatlakozásra készülő Svédországnak harcolnia kell.
Cavusoglu olasz hivatali kollégájával, Antonio Tajanival folytatott megbeszélését követően tartott közös sajtótájékoztatón beszélt erről.
Törökország szerint a bábuakasztást annak a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a támogatói követték el, amelyet Ankara mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tart nyilván.
Cavusoglu, aki a felszólalásában rasszista és gyűlöletkeltő bűncselekménynek nevezte az esetet, rámutatott: a PKK nem akarja, hogy Svédország NATO-tag legyen, és ennek megakadályozása érdekében mindent meg is tesz.
Egyúttal nehezményezte, hogy a PKK svédországi jelenléte és tevékenysége továbbra is fenáll. "
- emlékeztetett.
Ulf Kristersson svéd kormányfő pénteken "rendkívül súlyosnak" minősítette a történteket, és azt mondta, hogy Stockholm NATO-csatlakozása elleni szabotázsakcióról van szó, amely az ország biztonságát is veszélyezteti.
A török diplomácia vezetője Kristersson szavaira is reagált, és jelezte:
Csütörtökön kurd tüntetők egy csoportja Stockholm történelmi városháza előtt egy póznára a lábánál fogva fellógatott egy bábut, amely Erdogant jelképezte. Az ügy hatására a török külügyminisztérium bekérette Staffan Herrström ankarai svéd nagykövetet.
Erdogan ügyvédje, Huseyin Aydin az ankarai főügyészséggel közösen büntetőfeljelentést tett az elkövetők ellen.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő "gusztustalannak és ocsmánynak" minősítette a bábuakasztást. Twitter-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy Svédországnak lépéseket kell tennie az ügyben, különben nem számíthat előrelépésre a NATO-tagsággal kapcsolatosan. Mustafa Sentop, a török parlament elnöke pedig bejelentette, hogy törli a svéd házelnök jövő héten esedékes ankarai látogatását.
Szijjártó Péter ma a Mahmut Özert török oktatási miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján
nevezte, ami történt, és egyértelművé tette: ez ellen a lehető leghatározottabban fel kell szólalni.
A sajtótájékoztatón az atv.hu kérdésére, hogy mikor kerül sor Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának a ratifikálására, Szijjártó Péter megerősítette a magyar kormányzati álláspontot: februárban ülésezik az Országgyűlés, és akkor lesz lehetőség arra, hogy ez a kérdés napirendre kerüljön. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök november végén Kassán, egy V4-es csúcson közölte, 2023 első parlamenti ülésén szavaznak Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról.