Rau a sajtóértekezleten aláhúzta: bízik a német álláspont „fejlődésében”. A két miniszter újságírói kérdésre megerősítette: megvitatták a háború alatt okozott károkért és az akkori német bűntettekért járó jóvátétel témáját is. Rau előző nap írta alá a berlini külügyi tárcának ez ügyben továbbítandó diplomáciai jegyzéket.
Németország fenntartások nélkül vállalja a történelmi felelősséget, és mindig feladatának tekinti, hogy ébren tartsa a Lengyelországnak okozott, emberek millióit ért szenvedés emlékét – jelentette ki Baerbock. Fontos átadni a háború emlékezetét a fiatal nemzedéknek- tette hozzá, majd elismerte, a német társadalom általában nincs tisztában a Lengyelországnak a náci Németország által okozott háborús károk nagyságával.
Rauhoz fordulva kijelentette: „Tudod, hogy a szövetségi kormány részéről a jóvátétel ügye lezárult. A jó hír az, hogy közös a jövőnk az Európai Unióban. Rau egyetértett a német miniszterrel, hogy a két ország közös felelősséget visel az egységes Európáért, ennek jövőjéért. „Kétségtelenül közös a felelősségünk a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei iránt is” - mondta, és meggyőződését fejezte ki, hogy a német kormány álláspontja a jóvátétel ügyében „fejlődni fog a párbeszéd következtében”.
Sem Németországban, sem Lengyelországban nincs olyan erkölcsi vagy jogrend, amelyben „a bűntett elkövetője önállóan és kizárólagosan meghatározhatná saját tette, valamint az azért vállalt felelősség mértékét és időtartamát” - érvelt Rau.
A hétfőn aláírt diplomáciai jegyzék tartalmát nem tették közzé. Rau nyilatkozata szerint a rendezésnek tartalmaznia kell a többi között a német agresszió és megszállás által a lengyel államnak okozott anyagi és nem anyagi károkért járó jóvátételt, az áldozatoknak és családtagjaiknak fizetendő kártérítést, valamint az elrabolt lengyel kulturális javak kérdésének rendszerszintű megoldását is.
Az illetékes lengyel parlamenti bizottság szeptember elején ismertetett jelentése több mint 527,8 ezer milliárd forintnak megfelelő összegre becsüli a II. világháború alatt a náci Németország által Lengyelországnak, illetve a lengyel nemzetnek okozott károkat.
A német kormány a jelentésre reagálva ugyanakkor már szeptemberben megerősítette, hogy a jóvátétel ügyét lezártnak tekinti.
A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió közötti 1953-as megállapodás értelmében a kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről.
A jelenlegi lengyel kormány szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat - amelyet a lengyel jogi közlönyben annak idején nem tettek közzé, csak a Trybuna Ludu kommunista napilapban jelent meg 1953 augusztusában - nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.
Erre az álláspontra utalt hétfő délután a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke is, reagálva Baerbock nyilatkozatára. Németország több mint hetven országnak kifizette a jóvátételt, viszont megtagadja azt Lengyelországtól, olyan eseményekre hivatkozva, amelyek „még a Lengyel Népköztársaság törvényei értelmében sem jártak jogi következménnyel” - érvelt a PiS elnöke.
A német válasz egyáltalán nem érdemi, Berlin ezáltal „barikádot próbál építeni” - jelentette ki a pártelnök, hozzátéve: „ezen a barikádon át kell majd törni”. Megerősítette: Varsó a németországi, valamint nemzetközi színtéren is fel kíván lépni az ügy Lengyelország számára előnyös rendezése érdekében - adta hírül az MTI.
Kép: Wikipedia