Egy 2014-ben indított tudományos projekt azt ígérte, hogy megrajzolja az agy mind a 160 milliárd sejtjéből álló térképét - írta meg a Qubit. A Brain Initiative kezdeményezése aztán lényegében csak 2017-ben indulhatott el, amely jelenleg egy 4 milliárd dolláros költségvetésből gazdálkodott. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet most további 500 millió dollár megítéléséről döntött - idézte a lap a Singularity Hub-ot.

Az emberi agy feltérképezésével nemcsak az adott kutatócsoport foglalkozik, hanem például magyar tudósok is, ráadásul már évtizedek óta. A 20. század közepétől azt feltételezik a tudósok, hogy

az agy tulajdonképpen egy időgép, ami az alkatrészei, az idegsejtek és a gliasejtek együttes munkájával, meghatározott időbeli mintázatok szerint értelmes üzenetet igyekszik gyártani az ember számára abból, amit a világban észlel és tapasztal. Annak pedig, hogy egy gép működését maradéktalanul megértsük, a legalapvetőbb feltétele, hogy megismerjük az alkatrészeit

– nyilatkozta a Qubitnek még korábban a téma legrangosabb elismerését is megkapó, Agy-díjjal kitüntetett Somogyi Péter, az Oxford Egyetem nemzetközi elismertségnek örvendő neurobiológus professzora. mondta egy évvel ezelőtt a Qubit kérdésére a teljes munkásságát az agysejtek elkülönítésének és pontos leírásának szentelő, ezért az idegtudományok legrangosabb elismerésével, az Agy-díjjal kitüntetett Somogyi Péter, az Oxford Egyetem világhírű neurobiológus professzora.

A tudósok szerint az agy pontos feltérképezésének nehézsége a tudósok szerint még a géntérkép elkészítését is meghaladja. Az agysejtek pontos megrajzolásánál ugyanis még az sem világos, hogy pontosan miket is keresnek a kutatók, hiszen a tudomány még nem jutott dülőre abban a kérdésben, hogy mi is pontosan az agysejt, annak hány kategóriája is létezik.

A kép forrása: unsplash.com