Ha ekkora barátaink a lengyelek, miért nem kereskedünk velük többet?

Magyarország külkereskedelme az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és bár a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok tartották a lépést a változással, kiugró teljesítményről nincs szó, hiába a szoros kulturális és politikai kapcsolatok. A Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünk annak jár utána, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a lengyel és a magyar üzleti környezetben, valamint hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe magyar cégek, amikor belépnének a lengyel piacra.

2004-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évében a teljes magyar külkereskedelem közel egyharmadát (30,42%) folytattuk Németországgal, míg a Visegrádi Együttműködés országai (V4) – tehát Csehország, Lengyelország és Szlovákia – esetében ez az arány csupán 8,5% volt. 2023-ra a V4-es partnerek aránya 16,51%-ra nőtt, míg Németországé 24,49%-ra csökkent. A visegrádi országok közül Szlovákia esetében volt megfigyelhető a legnagyobb bővülés, míg Lengyelország aránya 2004-ben 3,04%, 2023-ban pedig 5,1% volt.

A Lengyelországot 2015 és 2023 között vezető Jog és Igazságosság (PiS), valamint a Magyarországon 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány stratégiai partnerek voltak, és a közelmúltig lengyelek és magyarok kifejezetten pozitívan gondoltak egymásra, de ez a szoros kapcsolat nem stimulálta kiugró mértékben a gazdasági viszonyrendszert.

Németh Tomasz, a Gedeon Richter Polska vezérigazgatója és a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara elnöke szerint Lengyelországban pozitív a hozzáállás a magyarokkal szemben, de az üzleti életben ennek nincs nagy jelentősége. A Richter már a XX. század elején is szállított termékeket Lengyelországba, és jelenleg körülbelül 2 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek a lengyel piacon. Németh szerint a lengyel piacgazdaság fejlődésében meghatározó volt a stabil szabályozás és a jogszabályi környezet.

Magyarország és Lengyelország közötti termékforgalmi adatokból is látszik, hogy az elmúlt 10 évben Magyarország több árut importált Lengyelországból, mint amennyit oda exportált. Németh szerint a magyar cégek általában kevés információval rendelkeznek Lengyelországról, és inkább nyugati irányban gondolkodnak, nem figyelembe véve, hogy a kelet-európai országok jelentősen megváltoztak.

Jacek Czerniak, a Citi Global Network Banking üzletág vezetője szerint a két ország közös gazdaságtörténeti kontextust oszt meg, és mindkettő nyertese lett a globális ellátási láncok zavarainak. A kis- és középvállalati (KKV) szektor mindkét országban nagy mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez.

Wisniewski Anna, a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatója szerint még sok lehetőség van a magyar cégek számára a lengyel piacon. A kamara célja az üzletfejlesztést segítő, kapcsolatépítést támogató rendezvények szervezése, valamint a tájékoztatás, hogy a vállalatok elérjék és megkapják a szükséges támogatást és segítséget.

A cikk a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült.