A Nagyalföld pokollá válása
A klímaváltozás hatásai Magyarországot is érintik, különösen 2022 nyarán, amikor emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtotta az országot, és a Nagyalföld szinte pokollá vált. A katasztrófaállapot már évtizedek óta tart.
A Duna-Tisza közi homokhátság térségét, amelyet az ENSZ Élelmezési Világszervezete már 2004-ben félsivatagosnak nyilvánított, Váradi Viktor fotóművész lencsevégre kapta. A téma már a 2000-es évek végén foglalkoztatni kezdte, amikor is saját bőrén érezte a változásokat. Tóth Balázs Zoltán esszéjében ír erről, amelyet Váradi Viktor FOTON Galériában megvalósult kiállításához készített.
Váradi Viktor Csengődön, egy kis alföldi településen nőtt fel, ahol a pusztaság mindig is inspirálta fotográfiai munkásságát. A sorozatot 2022 kora tavaszán kezdte el készíteni, amikor a nyár a legmelegebb és legszárazabb lett az elmúlt évtizedekben, ami komoly kihívások elé állította az ott élőket és a gazdálkodókat.
A globális felmelegedés ténye ismert, de a térség problémái ennél összetettebbek. A második világháború után kezdődött óriás csatornaépítési program, a csapadék térségen való átfolyatása, a víztározók hiánya és az erdőtelepítések mind hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. A szőlőtelepítés is fontos szerepet játszott a homokos talaj megkötésében, és a szocializmus éveiben erősen propagálták. A rendszerváltás után a mezőgazdasági szakszövetkezetek nagyrésze megszűnt, de a szőlő és bortermelés továbbra is fontos gazdasági tevékenység maradt a vidéken.
Váradi Viktor célja, hogy fotóival erősítse és láthatóvá tegye a bennem lévő gondolatokat. Törekedett arra, hogy a magyar fotográfia történetéből adódóan az Alföld képi megjelenítése kapcsán ne a hagyományos magyaros stílusra asszociáljon, hanem mai nyelven fogalmazza meg érzéseit. A sorozat lényege, hogy a téma ne a klasszikus dokumentarista megközelítésben jelenjen meg, hanem szubjektív és alkotói attitűdje legyen a meghatározó.
A fotósorozat létrejöttét 2022 és 2024 között a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
